Ujváry Zoltán: Kultusz, színjáték, hiedelem (Miskolc, 2007)

Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban

mezőgazdasági hagyományban egyező. A funkció is azonos, csupán az elsőben az állatokra, a másodikban a terményre vonatkozik. Az állattenyésztési hagyományban szintén elterjedt gyakorlat volt az állatok első kihajtásakor a tojással való varázslat. Az istálló ajtajában tojást helyeztek el, vagy az úton elásták. Az állatokat azon át hajtották. A cél az volt, hogy az állatok a nyári legelőn gömbölyűre hízzanak, kövérek legyenek. Egyes változatok szerint a tojást ugyanezzel a céllal a pásztoroknak adják. A mezőgazdasági hagyományban hasonló szerepe volt a tojásnak. A szántóföldbe tojást ástak el, hogy az elvetett mag dúsan teremjen, bő termés legyen. Ugyanezzel a céllal a vetőmag közé tették, vagy a vető emberrel megetették. Formai variánsokra számos példa van. Funkcionális tekintetben ebben az esetben is azonosságot állapíthatunk meg az állattenyésztési és a mezőgazdasági szokásban. Mindkettőben a termékenységi varázslat áll előtérben. A vízzel való leöntés motívuma az állattartási szokásokban és az agrárhagyományban egyaránt előfordul. Ebben a szokásban is azonos funkciót állapíthatunk meg Az állatokat vagy a pásztort hintik meg vízzel a gonosz szellemek távol tartására, a szaporulat, a jó egészség érdekében. Az agrárszokások között is megtaláljuk a vízzel való leöntést hasonló céllal. A trágyavivőt, a szántani indulót vízzel öntik le, szenteltvízzel hintik meg a vetőmagot stb. A coitus tiltása, a menstruáló nő tartózkodása bizonyos tevékenységektől az állatokkal kapcsolatos szokáskörben és a mezőgazdasági hagyományban azonos funkcióban egyaránt előfordul. Számos más egyező motívumot említhetünk. így pl. bizonyos munkatevékenységgel kapcsolatos nap, napszak, holdállás stb. tekintetében. Az állatokkal összefüggő cselekmények vonatkozásában fontos nap a péntek, a Szent György, a holdállás stb. Amint az állatok kihajtása tilos pénteki napon, éppen úgy tilos a vetés vagy az aratás megkezdése pénteken stb. A kapcsolatot, hasonlóságot, illetőleg azonosságot számos kalendáris szokásban is megállapíthatjuk.

384 Az egyező motívumok teljes felsorolása itt nem célunk. A részleteket is mellőzzük. Arra kívántunk rámutatni, hogy a mezőgazdasági és az állattenyésztési hagyománykörben funkcionális tekintetben számos egyező motívum figyelhető meg. Felvetett kérdésünknek megfelelően választ keresünk arra, hogy a mezőgazdaság az állattartásból adaptálta-e hiedelmeinek, szokásainak egy jelentős részét, természetesen elsősorban azokat a rítusokat, amelyeknek analóg példái az állattartási hiedelemkörben jól megfigyelhetőek. Utaltam már arra, hogy a magyar hagyomány tekintetében elvileg feltételezhetjük az agrárszokások egy részének az adaptálását az állattartási hagyományból. Felvetődik azonban az, hogy a földművelésre való áttérés időszakában és később a már említett szokások, hiedelmek részben vagy egészében nem közveden, esedeg közvetett átvételek-e szomszédos vagy távolabbi népek agrárkultúrájából? Természetesen ez a kérdés egyáltalában nem zárja ki annak az alapvető problémának a létjogosultságát, amely nem közvedenül a magyar, hanem általában az európai agrárrítusban az adaptálásra vonatkozik. A szomszédos és távolabbi európai népek állattenyésztési és mezőgazdasági rítusaiban a fentebb említett motívumokat egyaránt megfigyelhetjük. Az idevonatkozó hatalmas anyagból néhány példát csak illusztrálásul emeltünk ki, az általános elvi vonatkozások körülhatárolásához. A részletező, elemző összevetést az egyes részkérdések tárgyalásánál végezzük el. A kutatás során külön kérdést jelent tehát, hogy adaptálásról van-e szó, vagy a szokás, hiedelem egyenes átvételéről. Ez utóbbin értjük azt a folyamatot, amikor valamely szokás vagy rítus 384 Példákat 1. S^endreyÂ., 1959. 313-339.; \jtbyM., 1937. 224-230.; Németh L, 1899. 25.; Jankó]., 1891. 286.; Téglás l, 1910. 246.; Versényi Gy., 1899. 167. sz.; Ber^eNagy]., 1940. III. 179.; Gönc%iF, 1914. 240, 610.; Straus^A., 1897. 303.; Zelenin D, 1927. 25-29, 83.; Nilsson M. P, 1941. 46, 142.; FranicT. /., 1938. 10-11.; Kagarow E. G., 1928. 16-23.; Balys]., 1948-1949. 132.; MartinovA. P, 1958. 742-745.; Drechsler P., 1906. 53.