Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

Tanulmányfej vagy portré?

Tanulmányfej vagy portré? Ahogy elnézlek, jólnevelt fiúcska, s látom szőke hajad és fénylő homlokod: az életnek s magamnak megbocsátok, mert bár orcád megváltozott, s a kín, az évek elválasztanak: de itt benn érzem még, gyermek, s veled egy vagyok. (Umberto Saba: Egy gyermekkori arcképemre) A stockeraui fogságból hazafelé jövet Pestre érkezve benéztem Kökény Lajos bácsiékhoz. Mindenkit élve találtam, átélték az ostromot a velejáró szenvedésekkel. Sanyi öcsém egy négy négyzetméteres, nem szoba, inkább bemélyedésnek, szuterénnek nevezhető helyiségben rendezkedett be, igyekezett az akkori körülményekhez képest barátságossá tenni, könyvekkel valamint egy önarcképemmel is, amely szénnel tanulmánynak készült, elhelyezte a helyiség falán. Amidőn megpillantottam, máris magyarázatot fűzött hozzá. Édesapád nemrégen itt járt és megállt a szénrajzod előtt, mint valami élőhöz úgy beszélt hozzád és a könny csorgott a szeméből: „Józsikám, vajon merre lehetsz? " Ez az önarckép a későbbiek során sem nyerte el jobban a megtisztelő funkcióját, mint ezen alkalommal, amikor is apámat meghatotta. Felvet egy kérdést, amely a műalkotás természetéhez tartozik. Mikor lesz egy rajz, festmény, vagy bármelyik képzőművészeti alkotás funkcionáló tényező? Jelt hagytam. Nem sokra méltatták ezt a rajzot, jómagam sem. Előzőekben már említettem, nem kiállításra készültünk művésznövendékekként, hanem csak felkészülni akartunk. Lestiik művészeinket, lestiik minden megnyilvánulásukat, odafigyeltünk minden észrevételükre, hogy minél többet sajátítsunk el a nagy titokból, a művészetből. A nagy titok elsajátításának rengeteg lehetősége adott a növendékek számára. Az, hogy ki mennyit sajátít el, valóban tehetség kérdése és a végtelenbe tekintés igényének vonzó vágya. Tanulni meg lehet a technikát, de intuíció nélkül száraz tákolmány születik belőle. Ezt bizonyítja a véletlenül megmaradt önarcképem előtt megálló édesapám meghatódottsága. Hogyan is készült ez a kép? Legolcsóbb modell, a festő saját maga lerajzolása vagy lefestése. Nemcsak ezért, hanem jól megfigyelhetem magamat, és alaposan elmélyedhetek technikai ismereteimben, aminek alkalmazása meggyőz arról, hogy előbbre léptem-e? - Vagy még mindig elgondolásomat nem tudom rákényszeríteni az anyagra. Bevallom, szakmabeliek ezt tudják, hogy az elgondolást csak félig-meddig tudja az ember megvalósítani, s közben akaratlanul is az ihletett pillanatban olyanok is rakódnak rá, melyek újszerűségükkel hatva, örömmel észrevehető előrelépést mutatnak. A rajzolás és a festés nem fényképezés. Noha nem mozog rajta semmi, mégis történést érzek a műalkotáson. Édesapám tudatlanul beleérzett ebbe a történésbe. Meglátta a régóta köztük nem lévő fiát. Még a csak gyerekembert. Akit nem kis nehézség elviselésére hívott el a sors. A rajzon két figyelő szem erősen néz koncentrálva, hogy megragadjon valamit, mit tudhat mást még? A nagy szemeket, nagy füleket, amelyek rajzolhatóak. Mert hiszen fültanulmányokat is végeztünk, így összerakódik egy emberi fej, melynek csontszerkezete megszerkesztődik, nem rutinosan, hanem a figyelés erőteljes összpontosítása által. A kigombolt ingnyak 88