Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

Burghardt alakrajzi osztálya

megjelenésének eseményével kevésbé, noha annak negativitása ellen felveszem a harcot. Bizakodásom pedig táplálkozik abbeli vágyamból, hogy a művészet kifejezési eszközeit minél jobban elsajátítsam és élményeimet másoknak is átadhassam. Személyes kapcsolataimat olyanokkal tágítom, akik hozzájárulnak hitem erősítéséhez, célkitűzéseink azonosak. Az Andrássy úti épületben végeztem első évfolyamos tanulmányaimat. Most pont nem volt ugyan romos állapotban, de a háború zűrzavarában jogtalan betelepedések történtek, bizonyos avantgard-szerű önjelölt művészek által. A Burghardt-osztályt kitelepítették az Akadémiához tartozó Bajza úti Epreskertbe. Nem nagyon messze a főépülettől, az Andrássy út egyik mellékutcájában volt található. Távolabb nagybátyámék lakásától, ahol én laktam. Elméleti oktatásra a központi épületbe jártunk be. Az Epreskertben volt a szobrászműhely is, így naponként találkoztam Kiss-Kovács Gyulával, Márton Lacival és több nevet nem említve szobrásznövendékekkel. Festő évfolyam- és osztályos társaimról név szerint majd a történés menetében szólok, mivel nem névsorolvasást akarok előterjeszteni, hanem a történések jelentősége alapján nevezem meg őket. Ugyancsak azt a sajátos folyamatot is, hogy bár már az előbbiekben jelzettek alapján mesteremet eltávolítják,még két évig hivatalosan az ő nevével fémjeleződött az osztály. Az eltávolítás huzavonája miatt nagyon gyakran helyettesítették. Mégpedig Szőnyi István, Kmetty János, Berény Róbert mesterek. Burghardt alakrajzi osztálya Elmereng puha tenyerem a sok-sok kézszorításcsiszolta kapanyeleken. Hasonlók, mégis mind más. Emlékezni tudó kezem Elréved egy-egy ódon, már fényes kalapácsnyelen. Jólesik kézbefognom. Hány okos mozdulat esett velünk? Hány munka lett kész? S lett tőlük egyre teljesebb az emberi Teremtés (Illyés Gyula: Szerszámnyelek) A tanulmányi indexben az alakrajz az első rovatban szerepelt. Különös hangzást — mondhatnám azt - tiszteletet, parancsolást jelentett a művésznövendéknek. Legnagyobb óraszámban gyakoroltuk. Utána következtek az elméleti tantárgyak, amelyek természetesen a művészeti oktatás komplexitásához (összetevőjéhez) hozzá tartoztak. A növendékek munkakoncentrációja (összpontosítása) az alakrajzra irányult. Ez utóbbi tantárgyakat csak azok vették komolyan, akiknek tanulmányuk eredménye alapján kedvezményekre volt szükségük. Ösztöndíj, pályadíj elnyerése stb. Nemkülönben akik tanárok akartak lenni, melyhez természetesen szükségeltetett 79