Koncz József: A végtelenbe pillantani (Miskolc, 2007)

„Úgy megszerettem Rodostót, hogy nem feledhetem Zágont"

Ez időben az ellentmondásos közéletben próbáltunk konszolidáltan viselkedni, a már meglévő és legújabb ismerőseink között. A kollégium épületét, amely az egyházé volt, béreltük. A könyvtári részlegbe a teológia tanárai jártak dolgozni, köztünk baráti kapcsolat alakult ki, és így a bizalom egymás iránt megvolt. Azért említem meg ezt, mert Győr püspöki székhely, melynek nagy történelmi hagyományai vannak, amelyet felületes, egyoldalú támadások értek, szerintem ezt a módját elítéltem annak ellenére, hogy protestáns iskolában való neveltetésem nem volt azonos a katolikus egyház dogmáinak elfogadásával. Egy kis hangulattal fejezném be, hogy ezen toleranciát erősítse. Békességünk zálogául szolgáljon az a gesztus, hogy az épület pincéje, melyben a misebort tartották, bármikor rendelkezésünkre álltak, hogy ne fosszanak meg attól az élménytől, amely e bornak a zamata számunkra adott volt. r „Ugy megszerettem Rodostót, hogy nem feledhettem Zágont" Mi egy ember? Egy élet? Oh, tudom, csak kehelynyi külön korszak. Beh vártam, várom: napunk, holdunk egy égbolton bolyonghat. Fülelem, hogy a két szív, melyet egy karban tartok, hogy felelget, hogy békül, mióta egymáson majd összetört - hogy egymásra találjon! (Illyés Gyula: Külön világban) Mikes Kelementől plagizáltam (tulajdonítottam el) a címet. Hosszú száműzetésében e szavakkal sóhajtott fel. Velem is ez történt pannon tartózkodásom rövid ideje alatt. Győrbe nem számüzöttként kerületem. Akadályokat legyőzve, sikerült célkitűzésemet elérni. A remélt felé haladás alapja megvalósíthatónak tűnt. Egy házaspár és egy gyermek családnak neveztetik. A család a társadalomnak az a legkisebb alaktani egysége, melyből felépül. Egy minket körülvevő közösségben helyezkedtünk el, amelyet már egy nagyobb családnak nevezhetünk. Létünk biztosítása, nem volt veszélyeztetve. Szellemi tevékenységem hatékonyságát, működtethettem. A körülmények egyre inkább többet és többet róttak rám. Az, hogy a festészet múzsája a festővászon elé hívott volna, mind kevesebbszer adódott. Az üzleti világban a kereslet és a kínálat viszonyáról beszélnek. Foglalkoztatásomat illetően is, tanári tevékenységem iránti igény nagyobb volt, mint a művészeti. Művészeti képességem viszont, ha olyan rendezvény jött létre, amely csak ezen felkészültség által vált lehetővé, nagyon is elvárták képességem önzetlen bevetését. Nagyon sok művész kollegám ezért nem vállalt tanári állást. Nem leplezett megkülönböztetés jött létre a tanári állást vállalt és a szabad pályán mozgó festőművészek között. Ennek gyakorlata, hogy kiállítási fórumokon való zsűrizések, nem reális megítélésében jelentkeztek. 125