Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Gyertyatartó, XVIII. század. Kelet-Magyarország (Szoldobágy?) Herman Ottó Múzeum, Miskolc derekáig 10-féle poharat {talpas metszett pohár, nagy talpas metszett pohár, nagy fedeles metszett pohár, ro^sölios kis pohár, ürmösnek való pohár, harmincas, negyvenes, ötvenes, hatvanas mes^elyes pohár), 6-féle palackot [iccés, másfél, két-, három-, négy- és hus^iccés), különféle űrtartalmú zpld befőttes üvegeket, butéliákat, metszett és metszetlen kancsókat, gyertya- és tintatartókat, gyógyszertári üvegeket, orvosságos tégelyeket készítettek. Ezek mellett nagy mennyiségű ablaküveget és még toronyórákhoz való üvegeket is. A termékek felsorolásából is kiderül, hogy a huta elsősorban az egyházi igényeket elégítette ki. A béli termékek a környék templomait gazdagították, de eljutottak egészen Kalocsáig is.

2

'

1 A püspökség csehországi mestereket alkalmazott. 1740—1750 között a termelés értéke egyötöde volt a szoldobágyi hutáénak, 1300—1700 forint között váltakozott. Miután a huta átköltözött Bélbe, a piaci lehetőségek is alapvetően megváltoztak. Az öblösüveg iránti nagyobb kereslet az ablaküveggyártás visszaszorulását eredményezte. 1749-ben 26 440, 1768-ban 94 750 üvegkarikát gyártottak, 1793-ban már csak 409-et. Az utóbbi esztendőben 59 278 kötés öblösüveg várt eladásra. Ennek nagyobb része közönséges öblösüvegek (vitrorum ordinarium), kisebb hányada pedig kristályüveg volt. A számadásokban a kristályüvegek két fajtáját tüntették fel: „cristallum ordinarium" és „Cristallum incolorum". Ez azt jelentette, hogy a XVI11. század végétől közönséges és különlegesebb minőségű kristályüveget is készítettek Bélen. Közönséges kristályüvegből 732 kötést, különleges minőségű kristályüvegből pedig 66 kötést gyártottak a XVIII. század utolsó éveiben.'

0 Béli szintű termék-előáüítás folyt a Károlyihutákhoz közeli Kővár vidékén, Butyás^án is. A butyászai hutát Teleki Ádám alapította 1743ban. Közel 10 évig csak egyszerű, zöld színű üvegpalackokat gyártottak. Azonban Teleld olyan berendezésekkel kívánta ellátni hutáját, amelyek lehetővé tették számára a tinóm üveg készítését. 1755-ig folytak az építkezések. Orosz favágók és ácsok dolgoztak az építkezéseken. 1755-ben került sor az első kristályüvegek gyártására, melyek többnyire metszett díszűek voltak. 5 cseh—német üvegesmester és egy metsző képezte az üzem szakmunkásgárdáját. A nyersanyagellátást a környék jobbágyai biztosították. 1756-ban a huta raktáraiban a következő termékféleségeket tárolták: kristálypohár, sima pohár, kristály kancsó és -palack, kék edények (fertály os, félfertályos és poltura s üvegek, kék kancsó, kék kristály kancsó, kék kristálypohár) és orvosságos üvegek.^ Az erdélyi huták közül a butyászai üzem termékei között szerepelt a legnagyobb mennyiségben kék üveg, ami mindenképpen specializálódásra utal a termelésben. A források adatai szerint azonban bármennyire is jelentős volt a kristály- és kék üveggyártás Butyászán, a huta létezését, fennmaradását a közönséges öblösüvegek előállítása és értékesítése biztosította. 1759-ben a