Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Talpas pohár, XIX. század közepe. Kelet-Magyarország Herman Ottó Múzeum, Miskolc amit főként az erdélyi köznép kedvelt nagyon.

22 A szoldobágyi huta 1726—1727. évi számadásaiból a korabeli Magyarországon egyedülállónak számító termékskála bontakozik ki. 1726-ban 40 héten át folyt a termelés, aminek 1640 finomkarika, vagyis színtelen áttetsző ablaküveg, 25 990 ZPi/a'karika, 39 450 apró kari ka, 557 kristály- és csontkarika, 514 000 kaláris, 5668 kötés öblösüveg volt a végeredménye. 1727-ben az előző évivel majdnem megegyező termelés öblösüvegeit fajtánként is felsorolták, s ez lenyűgöző termékválasztékot dokumentál. A hutában készült orsóüveg pálinkához való, füles pohár, poltnrás pálinkás üveg, mogyorós üveg, fertályos üveg, zpld pohár, kancsó, körtvély üveg, béka üveg, méhseres fekete üveg, lopó, hordócska, fekete botella, 1—2 iccés apothekariusnak való üveg, kürtös magas pohár, sárkányfejű pohár, lámpás, golyóbisos mxirglosz (tréfás üveg), szenteltvíznek való üveg, gyertyatartó, csengettyűs Talpas pohár, 1877. Kelet-Magyarország Herman Ottó Múzeum, Miskolc karaffina, lapos boroskancsó, fidèles kancsó, tekenős pohár, békás pohár, sótartó, hosszá nyakú botella, fütyölő pohár, ámpolna, karaffina, rosolispohár, köpöl, füles poharacska. A piaci igényeket szem előtt tartó termelés és a rendkívüli választék ellenére az 1730-as évektől az üzem működésében állandó gondok jelentkeztek. Alapvető probléma volt a szakemberek hiánya. 1725-ben Farkas István felügyelő arról panaszkodott a grófnak, hogy a hutás mester szerződése lejárt, „tovább nem marad. Hanem a szebeni hutában vagyon egy mester, ha másunnan nem, el lehetne hívni készíteni Bányához való üvegeket, táblákat, kristály munkákat." Valószínű, hogy a szebeni mestert nem lehetett szerződtetni, mert 1728-ig egy felvidéki üvegesre, Fűrós Boroskorsó, XVIII. század vége. Kelet-Magyarország Herman Ottó Múzeum, Miskolc