Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Boroskorsó, XIX. század eleje. Parádi hutatermék Herman Ottó Múzeum, Miskolc Vadászi Rákóczi Ferenc, fejedelem, Nemes Sáros vármegyének Fő Ispánya stb. Regéczi Hegyekben levő hutánkban Thomas Hutnik nevű hutásnak állitván, és azt kezekben bocsátván, illv képpen végeztünk vele: esztendőknek forgása alatt tartozik nekünk kész pénzű beli adóval, 100 magyar forinttal. Item más fél ezer eöregh kristályos karikával, ezer pedig paraszt karikával és eöttven pohárral. Ha pedig mi számunkra mivel, kristály karikáknak ezeréért 12 Ft, parasztért 6 Ft, pincetokra való sotos wöveg palackokért akar nagyobb, akar kisebb egytül 12 pénz lészen."

11 Az alapítólevélből egyértelműen kiderül, hogy a huta feladata az uradalom ablak- és öblösüveggel való ellátása volt. A bérleti szerződésben előírt üvegmennyiségen túl a bérlő szabadon határozhatta meg az üzem termelési profilját, és a felesleges árut értékesíthette. A huta első bérlője és egyben hutásmestere lengyel származású volt, akit a makovicai uradalomból telepítettek be. Hutnik Tamás 4—5 lengyel üve-