Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

Az ÜVEGIPAR KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE A XVI. SZÁZADIG

zetett hadjáratok útvonalai érintették az észak-itáliai üvegkészítő centrumokat is. A hadjáratokra az uralkodót elkísérő fő- és köznemesség közvetlen kapcsolatba került a gazdag itáliai városállamok életmódjával, melynek tárgyiasult környezetében a pompázatos üvegtárgyaknak is fontos szerep jutott. Talán ennek is tulajdonítható, hogy több üvegtárgy megjelölésére szolgáló szavunk származik a XIV. századból és ezek egy része latin eredetű. Ilyen szavunk többek között a palacküveget jelölő flaska vagy flasko szavunk, amelyek a jiasca vagy fiasco átvételén alapulnak.

47 Az itáliai kapcsolatok a XV. században még szorosabbá váltak, elmélyültek. A történelmi események és Mátyás király uralkodásának idején a reneszánsz hatására bekövetkezett szemléleti változások szükségszerűen egyengették az itáliai művészet hazánk felé vezető útját. A korábbi századok rendszertelen kincsfelhalmozásával szemben - amely többre becsülte az aranyserleget, mint a törékeny üveget —, ebben az időszakban már mai értelemben vett műgyűjtésről is beszélhetünk. Olyan műgyűjtésről, amely a reneszánsz, a humanista szellem jegyében a tárgyak formájában levő eszmei értéket a nyersanyag fölé helyezte. Ennek szellemében az uralkodók mellett több főúr is rendelt üveget Velencéből. A XV. század kedvezett a művészi termékelőállítást reprezentáló velencei modorú üveggyártás kibontakozásának is. A városi, erdei és bányavárosi huták igyekeztek velencei modorban üvegtárgyakat készíteni. A királyi várak, főúri udvartartások leletanyagában csak a legaprólékosabb, vegyelemzéssel párosult vizsgálat képes szétválasztani a velencei importból származó üvegeket a hazai hutákban készültektől. A Kárpát-medence területén fennmaradt emlékanyag egy része minden bizonnyal betelepült itáliai mesterek keze munkája, vagy útmutatása alapján előállított produktum. Az itáliai mesterek legkorábbi betelepedéséről 1419-ből származó adat tájékoztat. Ebben az évben Budán lakott egy velencei mester, bizonyos Olas^ Antal, aki üvegkészítéssel foglalkozott, mint erre a latin nyelvű forrásban szereplő factor kifejezésből következtethetünk: „Anthonius ltalicus factor seu laborator vitrorum, civis civitatis Budensis".

48 1438-ban az üveges összetűzésbe került a klarissa apácákkal. Ugyanis önkényesen elfoglalta a klarisszák malmát, amely Fehéregyháza kapuja előtt volt és egy meleg vizű patak hajtotta. Nyilvánvaló, hogy a hosszabb ideig Budán tevékenykedő üvegesmesternek szükséges volt a víz a folyamatos termeléshez és a malomra pedig az alapanyagok őrlése miatt. Olasz Antal végül kiegyezett az apácákkal és nekik is dolgozott. Az Olasz Antal budai működéséről szóló tájékoztatás az „a la façon de Venezi" stílusú üveggyártás meghonosodása mellett azt is bizonyítja, hogy a Kárpát-medence területén korábban készítettek üvegeket velencei modorban, mint a nyugatabbra levő országokban. Bécsben csak 1428-ban telepedett le egy Onossorius Blondio nevű velencei üveges. Ausztrián túli országokban pedig csak a XVI. században esik szó velencei típusú üvegkészítőről.

49 [JEGYZETEK] 1 Az üveg előállításáról, fizikai és kémiai tulajdonságairól gazdag szakirodalom áll rendelkezésünkre. A sokoldalú megközelítés és technológiai ismertetés a külföldi irodalomban bőven előfordul. L. SCHMIDT, Robert 1912. 1-6.; HONEY, William 1946. 5-8.; DRAHATOVA, Olga 1984. 9-11. 2 Vö. BORSOS Béla 1974. 7. 3 DRAHATOVA, Olga 1984. 12. 4 GRUNDIG, Robert 1977. 3. 5 KIS A, Anton 1908. 25-31. 6 VÁYRA, Jaroslav Robert 1954. 16-17. 7 DRAHATOVA, Olga 1984. 13-14. 8 LAZARUS, Peter é. n. Georg Ravenscroft amatőr vegyész jött rá, hogyha az üvegkészítésnél használt keverékhez ólomoxidot ad, akkor teljesen puha, könnyen alakítható üvegfajta nverhető. 9 KIS A, Anton 1908. 47-53. 10 Inkább még a római üvegművészet rejteget számunkra ismeretlen megoldásokat, technikai eljárásokat. Ilven pl. a vas diatretumoknak nevezett díszedények előállításának titka. Magvarországon is került elő ilyen üveg. A Nemzeti Múzeumban található. Elökerülési helyealapján szekszárdi vas diatretumnak nevezik. Köln vidékéről származik a III. századból. 11 Az iszlám vallás kedvezett az üveg elterjedésének. A vallási előírások, szokásokon alapuló puritán szemlélet az arany- és ezüstedényekkcl szemben előnvben részesítette az üvegeket. A tiltott nemesfémek ragyogását a nagymértékben kifejlődött színes zománcfestés és aranyozás pótolta. 12 A frank és viking üvegekre vonatkozóan 1. RADl'.MACI 1ER, Franz 1944. 16-18. 13 LAZARUS, Peter é. n. 32. 14 Vö. DRAHATOVA, Olga 1984. 27-28. 15 Európában 13 Hedvig-pohár ismert. A kutatók a poharakat XII. századiaknak tartják. A készítés helyét illetően megoszlanak a vélemények. Van, akik egyiptomi, van, aki bizánci produktumnak tartja ezeket. A poharak egy részénél bizonyítható, hogy keletről származtak. L. LAMM, Carl Johann 1929, 1930.; PHILIPPE, Joseph 1970. 134-136.