Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN
pozíciós egységből áll. A széles, elegáns peremek nagyméretű és a tál öblének aprólékosabb ornamentikájából. A peremet egyszerű szalag szegélyezi. Nyolc szamárhátíves, szalagkontúros levélmotívum belsejében szimmetrikus, leveles-indás, a szamárhátíveken szív alakú, szirmos, virágos ágacskákkal. A nagy levélmustra közeiben karcsú sásrügyekből induló bimbós, matvórózsára emlékeztető virágokkal végződő, szimmetrikusan hajladozó ágacskákkal. A szamárhátíves levelek belső mezője bordó, míg a körülötte levő ornamensek háttere teljesen visszamaratott. A tál öblének díszítését a perem szellősségével ellentétben a horror vacui jellemzi. A tál két tagozatát elválasztó szalag tört szamárhátíves belsejében apró, maratott szívecskékkel felkönnyített lambrequin formájú, melyeknek száma ugyancsak nyolc és a perem nagy levélmustrájának közeibe érnek. Ez a viszonylag tömör, erőteljes elem szeszélyesen indázó, bimbé)s ágacskákkal bővített nagy matyórózsaszerű virágékítményeket vesz közre, amelyeknek mozgása a tál centruma felé mutat. A középpont felé az ornamentika elemei egyre apróbbakká válnak. Egy szív formájú, palmettás szárú rózsasor és ugyancsak szív alakú bimbókból és karcsú kacsokból komponált sugaras ágkéve közvetítésével az egész rendszer belefut a centrum viszonylag egyszerű, nyolckaréjos rozettájába. A dísztál Sovánka alkotótevékenységének kezdeti szakaszában készült, és nagy díszítménvbek hasonlóságot mutat a századfordulóig készült tálaival. Sovánka művészetének szecesszióba átnyúló második periódusában GaUéhoz hasonlóan a zárt formákat kedvelte, nem volt játékos a kivitelben, mint Tiffany és követői, hanem egyszerűbb és érettebb, de kompkkáltabb a technikában. Általában virágtartó edényeket készített, amelyeket ,,.. .ugyanaz a halk líraiság, különös szimbokka, s a japán fametszetekre visszavezethető szecessziós chinoisere erős dekoratív törekvése" jellemeztek, mint igazi mesterét, Gáliét. 28 „Ugyanakkor megfigyelhetjük munkáin a jellegzetes florizmust, Nagy Sándor-Róth Miksa: Kisfaludy-ablak, 1913 előtt. Ólom, üveg, 62x47,5 cm Gödöllői Városi Múzeum (Fotó: Kresz Albert) másrészt a magyar ornamentika stikzált felhasználását, illetve a kettőt együttesen", mint ezeket a megáüapításokat az eddig publikált munkáit általánosan jellemző szakírók lejegyezték. E megállapítások jól tükröződnek a több mint 30 cm magas, körte formájú, négykaréjosra benyomott nyaköblös vázán, amelynek anyaga meleg kiás színekben játszó eozinált üveg oxidos tónushatásokkal. A váza öblén és részben a nyakán stikzált nagyvonalú foltokkal jelzett tájképi miliőben az edény formáját végigkísérő birkanyáj látható. A havas legelő kékes-lilás és ezüstös tónushatásokkal holdsütötte táj benyomását kelti. A háttérben levő hegyek derített ultramarinkék színűek, a közelebbi fák és bokrok lilás sziluettben tűnnek elő. Az állatok teste finoman türkizbe hajló ultramarin, hátukon szépen rajzolódó fehér csúcsívekkel. A kompozíciónak a nyáj által szabadon hagyott felületét nagyméretű, mélykla bogáncsmotívum tölti ki. Hasonló tónusú kla árnyék fogja körül a juhok csoportját is és hangsúlyozza az amúgy is zárt kompozíciót. A többi szabad felület pedig fehér, világos, türkizbe hajló ultramarin, halvány és sötétlila. A XIX. század utolsó harmada az üvegablakok festészetének is kiemelkedő korszaka. Trefort Ágoston kultuszminiszter tett különösen sokat e díszítőművészet felvirágoztatásáért. 1870-ben a vallásalapból jelentős összegeket utaltatott ki üvegfestésű ablakokra a nagyobb fővárosi templomok számára. Több üvegfestő műhely született. 1880ban kezdte meg működését Budapesten a Forgó és Társa üvegfestés^eti műinté^et, 1886-ban létesült ugyancsak a székesfővárosban Ügeti Sándor műinté^ete. A vidékiek közül jelentős volt Pozsonyban ifj. Uppert Gyula üveg- és porcelanfestés^ete, amelyben templomi üvegfestéseket is végeztek, valamint Sopronban Vermes Ferenc üvegfestő műhelye, amely 1875-ben kezdte meg tevékenységét. A korszak leghíresebb és kisugárzását tekintve legjelentősebb üvegfestészeti műhelye Róth Miksa műinte\ete volt, amely 1886-ban alakult meg. 29 Róth Miksa 1865-ben született Pesten. Apja, Róth Zsigmond műhelyében ismerkedett meg az ólomba foglalt színes üvegek technikájával. Külföldi tanulmányútjáról hazatérve 19 évesen nyitotta meg saját műhelyét, amelyet hamarosan
