Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
KÍSÉRLETEK, FELZÁRKÓZÁSI TÖREKVÉSEK A MEGHATÁROZÓ EURÓPAI STÍLUSIRÁNYZATOKHOZ A XIX. SZÁZADBAN
a természetbeni plastika által előteremtve; ez abból áll, hogy régi vagy új érdemjel vagy pénzdarab, gömbölyű vagy másforma üvegdarabokra olly hűséggel nyomatik, hogy első tekintetben tökéletes csalódást idéz elő, csak midőn kézbe veszi az ember látja, hogy alsó fele az darabnak üveg. A zöld rozsda, a homályosult ezüst és arany, vagy verhenyes réz a legtermészetesebben van visszaadva...". 22 Az újságíró a pénzek készítője ncvene k említése nélkül közli, hogy Zahn ezzel a gyűjteménnyel kitüntetésben részesült a párizsi iparmű-kiálk'táson, „s azon időben volt is erről emk'tés téve valamelly lapban". Hogy ki volt a pénzek készítője? Erről csak egy 1885-ös közleményből értesülünk. Bárdos József, a Kossuchféle üveggyárak vezetője a zlatnói gyárat méltató írásában közli, hogy „a pénzek éles nyomatúak, a milyet üvegből sehol el nem értek, hyalopeastik a neve, mellyet a Zahnnál működő dr. Pantotsek L. V. talált fel 1849-ben, s technikáját, mint titkot őrizte és magával a sírba vitte". 2 ' Bárdos tévedett, amikor azt írta, hogy a feltaláló meghalt. Pantotsek később, 1893 szeptemberében hunyt el Zlatnón. Abban viszont igaza volt, hogy ilyen üvegpénzeket sehol sem csináltak és titkát máig sem ismerjük, mert felfedezője tényleg magával vihette a sírba. Mi lehetett ez az üvegre nyomtatott különös hatást keltő pénz? Valószínű, hogy a technika Ferenc Józsefet is ámulatba ejthette, mert 1858ban az esztergomi hercegprímás egy díszserleget rendelt Ferenc József megajándékozására. A serlegen az uralkodó mellképét üvegbe vésett medakonba helyezett üvegpénz örökítette meg „olly finoman volt rajta a legkisebb hajszál, a legkisebb domborulás jegyezve." A serlegről írottak alapján arra következtethetünk, hogy Pantotsek irizáló üveg készítésére törekedve alkotta kisplasztikáit azzal a szándékkal, hogy a Mildner-féle üvegekhez hasonlóan az üvegedények véseteibe helyezzen képeket, ábrázolásokat. A szakirodalom általánosan elfogadott véleményére alapozva 1856-ot tekintik az irizáló üveg feltalálása évének, vagyis a pénzérmék párizsi bemutatásának évét. Pantotsek irizáló öblösüvegeit az 1862-cs londoni világkiáüításon mutatták be, valljuk be, nem sok sikerrel. Az 1867. évi párizsi világkiálk'táson már „Mention Honorable" eksmeréssel díjazták, de az újságok ennél sokkal fontosabbnak tartották, hogy Maria Nikolajevna nagyhercegnő nagy figyelmet szentelt az alkotásoknak. 1873-ban a híres osztrák üveggyáros, Lobmeyr a bécsi világkiállítás üveganyagát bemutató szakkommentárjában már akg szól Pantotsek üvegeiről, mintha halványítani kívánta volna jelentőségét. Ezt támasztja alá az, hogy a Lobmeyrcég 1873 után gyors ütemben kifejlesztette az irizáló üveget. Ezt tették az angolok, majd a csehek is. Pantotsek felfedezése ugyanarra a sorsra jutott, mint a jelentős magyar találmányok egy része. 1878-ban Görög István, „Az üvegipar" szerkesztője a párizsi műipari-kiállításról hazatérve keserűen diagnosztizálta a megmásíthatatlan tényt: „Különös benyomást gyakorol a hazai találmányú irizáló üveg, mely midőn nálunk a hatvanas években dr. Pantotsek felfedezése folytán a Zahn J. Gy.-féle zlatnói üveggyártól kikerült, nem talált eksmerésre, s most, midőn Lobmeyr s a külföldi (különösen angol) gyárosoktól kiállíttatik, roppant tetszésnek és kelendőségnek örvend. Akaratlanul azon szomorú valóság jut eszünkbe, hogy saját érdemünket, találmányainkat a külföld előtt nem bírjuk eléggé érvényesíteni, hanem idegeneknek engedjük át, hogy találmányaink hasznát élvezhesse és kiaknázhassa anélkül, hogy ezért minket kárpótolna." 24 Pantotsek fennmaradt alkotásai a historizmust erősen érvényre juttató formáik mellett különösen technikatörténeti szempontból roppant jelentősek. 1866—67 között készült el a római vasa diatretára emlékeztető díszüvege. A művész üvegedénye úgy készült, hogy a fúvott alaptestet külső felületének középső sávján gyűrűszerűén rávésett, kivésett réteggel díszítette. A kivésett gyűrű „Pax vívat Bellum not", vagyis éljen a béke, le a háborúval fekrat betűi kis nyúlványokkal kapcsolódtak az alaptesthez. A betűk felül kobaltkék üvegréteggel borítottak, s a felirat alatt az alaptesten körbefutó vésett, antik modorú palmettafríz után kissé kihajló, a belső felületen tej üveggel fedett, csip készemen áttörve csiszolt karéj olt talprész következik. Pantotsek két vasa diatretára emléZay-ugróczi kancsó pohárral, XIX. század vége. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest (Fotó: Kardos Judit)
