Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)
A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG
években a termékeket a 60 km-re levő Brassé) vasútállomására fuvarozták, majd innen továbbították a megrendelőkhöz. Jelentősen megváltozott a gyár kereskedelmi pozíciója, amikor 1897-re felépült a Brassó—Sepsiszentgyörgy—Csíkszereda közötti vasútvonal és a drága tengelyen való szállítás feleslegessé vált. Rövidesen gázfűtéses regenerátoros kemencét építettek, ami 12 órára csökkentette az alapanyagok olvasztási idejét. 37 Erdély történelmi határain kívül Szatmárban és Biharban a XVIII. századhoz hasonlóan a XIX. században is sokkal jelentősebb, dinamikusabb volt az üvegipar fejlődése, mint Erdélyben. Úgy tűnik, hogy a földbirtokosok is jelentős támogatást nyűjtottak a huták üzemeltetőinek, s a vízi utak kedvezőbb lehetőséget biztosítottak a szálk'tásra, mint az erdélyi, sokszor járhatatlannak bizonyuló hegyvidéki utak. Már korábban érzékeltettük, hogy a Károlyi család tulajdonában levő szelestyei huta mindig korszerű üzemnek számított. A huta 1801-ben Szelestye-Újhutára történt telepítése után is a legmodernebb eszközök beszerzésére és divatos díszítőeljárások meghonosítására törekedtek az üveg iránt mindig fogékony Károlyiak. 3 " Az 1820-as években két, egyenként 8—8 tégelyes, többfunkckSs kemencét építettek, s mellette egy 8 korongos metszőházat is, ami jelzi, hogy az üvegek metszett díszítésére továbbra is különös hangsúlyt helyeztek. Külön „metsző intézete" volt a hutának Misztótfaluban. 19 A gyártott termékek minőségére és művészi színvonalára vetít fényt az a tény, hogy a Károlyi család nagykárolyi kastélyában 1827-ben 1905 db metszett díszítésű üvegtárgyat használtak, melyek a szelestyei üzemben készültek. 4 " Fényes Elek leírása szerint 1851-ben a gyár 60 munkást foglalkoztatott és az évi termelés 10-15 000 schok üveg volt. A hutában 1897-ben újabb fejlesztéseket végeztek. 41 A kemencéket gáztüzelésűre állították át, és sajtológépekkel megteremtették a préselt üveggyártáshoz szükséges feltételeket is. A gyárrá fejlődött huta a XX. században is Szatmár legjelentősebb ipari létesítményei közé tartozott. Az 1846. évi III. pesti védegyleti iparmű kiállításon a Perger testvérek és Zahn János György gyára mellett a Károlyiak parádi hutája és a nagyváradi püspökség béli üzeme is bemutatkozott. A Bihar megyei Bél község határában működő XVIII. századi alapítású huta mindig is híres volt kiváló minőségű, metszett díszű üvegeiről. Egyes vélemények szerint a huta osztrák és cseh származású munkásai a XIX. század elején a Alildner üvegekhez hasonló tárgyakat is készítettek. Ezt támasztja alá a kolozsvári múzeum egyik nyolcoldalú színtelen, áttetsző üvegpalackja, amelynek középső szembenéző oldalain két cm-es átmérőjű köszörüléssel kivájt mezőjében egy-egy medakon helyezkedik el. Az üveglemezek hádapján szív, fölötte nyitott korona, lent kétoldalt a szív meüett egyegy lángnyelv látható. A záró lemez hádapját vagy a kivájt mező alját tűzpiros színű lakkal vonták be. Bélen gyártották a kétrétegű, belül színtelen, áttetsző, kívül pedig tejüvegmázas biedermeier poharakat, amelyek Erdély-szerte kedvelt díszüvegek voltak. A külső réteget általában kör vagy csillag alakú motívum kontúrjának megfelelően az áttetsző üvegrétegig — néha abba is belehatolva — lecsiszolták, a csiszolt mezőkbe olykor színes zománcfestésű virágokat helyeztek és a poharak szájperemét aranyozott sávval is élénkítették. A bék üveggyárat 1891-ben, miután az Egyesült Magvarhoni Üveggyárak Rt. tulajdona lett, három Siebert-féle regenerátoros gázkemencés üzemmé alakították át, új köszörülciüzemét 24 köszörülőpaddal szerelték fel. Ekkor évi termelése közel 7000 q közönséges és 1700 q köszörült öblösüveg volt. 42 A szelestyei és a béli üveggyárak egykori XVIII. századi huták modernizálásával keletkeztek. Mellettük azonban feltűntek a XIX. század eleji alapítású üveggyárak is Kelet-Magyarországon. Máramaros megyében, Ferencvölgy közelében 1830ban létesített üveggyárat egy Fülöp Mihály nevű vállalkozó. Bereg megyében 1840-ben kezdte meg működését egy üzem Schönborn-Buckheim Ervin gróf birtokán, Felső-Pírabonicsán. Vele egy időben indult meg a termelés Biharban Batthyány )ózsef gróf Pestes-Solymoskő nevezetű falujában is. Majd pedig a Bihar megyei Elesdtéil 27 km-re Közepes község határában, Feketeerdőn 1841ben egy Amonn nevű osztrák vállalkozó kezdett üveggyártásba. 43 A XIX. századi alapítású gyárak közül a feketeerdői vált a korabek üvegművesség szempontjából különös jelentőségűvé. A többi új
