Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

A HAGYOMÁNYOS ÜVEGKÉSZÍTÉSTŐL A GYÁRIPARI TERMÉK-ELŐÁLLÍTÁSIG

az itteni keresletet kielégítse, mégis Csehországból évente számos üveggombbal, színes üveggyön­gyökkel, karos gyertyatartókkal, finomabb üveg­áruval megrakott szekér jön Erdélybe, s 5000 Ft-nál is többet keresnek évente ezek eladásából. Moldvában és Havasalföldön sem vásárolják elég­gé az erdélyi huták üvegeit, hanem Csehországból és Ausztriából hozatják nagy mennyiségben az üveget. 33 A XIX. század elején sem volt kedve­zőbb az erdélyi huták helyzete. Bár a XVIII. szá­zadi huták életben maradtak, de alapvetően helyi igényeket kielégítő ablak- és parasztüveg-gyártás­ból tartották fenn magukat. A modernizációt né­hány esetben csak az jelentette, hogy a többféle különböző funkciójú kemencék helyett az egy­kemencés és 6-8 olvasztótégelyes technolc>giát kezdték alkalmazni. A kemencék továbbra is köz­vetlen fatüzelésűek voltak. 1853-ban egy névtelen szerző a dél-erdélyi hutákról feljegyezte, hogy a termékeik színvonala esztédkai és minőségi tekin­tetben messze elmarad az 50 évvel korábbiaktól. „Semmiképpen sem tartanak lépést azzal a hatal­mas fejlődéssel, amely az üveggyártás terén euró­pai viszonylatban végbement. A hutákat gyakorta látogatják idegenek, érdeklődők, de mindenkitől csak azt hallani, hogy szinte lehetetlenség vásárol­ni itt egy tökéletesen elkészített poharat." A cikk írója arra gondolt, hogy a régi stílusú parasztüveg már nem felelt meg a korszak igényeinek, helyette metszett, festett üvegeket kellett volna gyártani. Konkrétan utal erre Emmerich Martín az erdé­lyi üveggyártásról írott munkájában 1865-ben. A cikk írója is váltást javasol a termékszerkezet­ben, mégpedig „cseh módra". A metszéstől a fes­tésen át az aranyozásig, a rétegelt színes üvegekig felsorolja azokat a díszítési módokat, amelyeket bevezetésre javasol. Világosan látja, hogy ehhez pénzre, tőkére van szükség. De úgy látja, hogy az erdélyi üvegipar elmaradottságának igazi oka a gyakorlatban általánosan érvényesülő bérle­ti rendszer, valamint a képzett munkaerő hiánya. A bérleti rendszer miatt a vállalkozók nem vol­tak érdekeltek a fejlesztésben, a beruházásokban. A képzés hiánya miatt pedig óriási nehézségekbe ütközött a különféle munkafolyamatok végzésére alkalmas szakembereket találni. Erdélyben a szak­Az Egyesült Magyarhoni Részvénytársaság feketeerdői gyártelepe Bihar megyében

Next

/
Thumbnails
Contents