Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI

kutrolfokból alakultak ki. Azonban ez elképzelhetetlen, már csak az edény formája miatt is, de ezen túl azért is, mert a kotyogós üvegek és a kutrolfok egyidejű léte bizonyított. Érdekes módon inkább arról van szó, hogy egy IV—V. században G allia területén levő kotyogós üvegformának folyamatos leegyszerűsödésével jött létre a kutrolf. A magyar parasztüvegek között megtalálható kotyogós üveg pedig egy szíriai eredetű csöves palack bővülésének, nagyobbodásának eredménye.

44 VEGYES HASZNÁLATI ÜVEGEK CA z üveghuták fő termékei az öblösüvegek _/Í_ között elsősorban tárolóedénvek és a különböző formájú ivóalkalmatosságok voltak. Természetesen a hutákban megalakulásuktól kezdve készülhettek és készültek is olyan tárgyak, amelyek háztartási célokat szolgáltak. Azonban ezek gyártása jelentéktelen volt az összes termékféleséget tekintve. A XIX. század derekától a kis erdei huták léte bizonytalanná vált. Sorra alakultak a nagy üveggyárak. A huták helyzetét a nyersanyagbeszerzési gondokon túl nehezítették a szállítási problémák is. Távol helyezkedtek el a vasutaktól, és produktumaikat szekereken, tutajokon, hajókon szállíthatták a vásárokba, vagy a legközelebbi vasútállomásra. Amikor a létért folytatott küzdelem elkezdődött, a kis üzemecskék minden olyan termék készítésével megpróbálkoztak, ami eladható volt, vagy amit még a nagyobb gyárakban szériákban nem készítettek. A XIX. század derekán a gyárak már petróleumlámpákat készítettek színes üvegből. A huták ekkor kezdték meg nagyobb mennyiségben piacra szállítani a mécseseket. Ezt megelőzően is megtaláljuk az üvegből készült mécseseket a paraszti háztartásokban, a lantornás (vagyis hártyás) lámpák és más egyszerű világítóeszközök, mint a fokiák társaságában.

45 De nagyobb számban a XIX. század derekától mutatható ki megjelenésük. A Zempléni-hegységben - tehát a hutákhoz közeli területeken — egy vizsgálat szerint a századfordulón a világítóeszközök 15%-át képviselték a mécsesek.

46 A mécsesek a poharakhoz hasonlóan a poharak talpának és nodusának formájával voltak azonosak, erre illeszkedett a talp átmérőjének megfelelő keresztmetszetű gömb, amelyben az olajütőkből beszerzett napraforgó-, tökmagolajat égették. A formák az ország egész területén azonosak, legfeljebb a nodus méretében fedezhetők fel különbségek. A dunántúli és a parádi hutákban a hosszabb szárú mécseseket az olajtároló rész alatt, gallérszerű kiképzésekkel látták el. A mécsesek tetején levő szűk Kuk az olaj beöntésére és a kanóctartó elhelyezésére szolgált. A kanóctartót vékony bádoglemezből házilag készítették, és kanócnak bármilyen hosszúkásra szakított puha rongydarab megfelelt. A talp nélkük mécses gyakorlatilag egy üveggömb vagy korong volt, a talpas mécsesek tárolórészének önállósulásával jött létre. Ez a tároló-, világításra használatos üveg állványra helyezve már lámpát jelentett. Olyan lámpát, amelyet a gyárak a XIX. század második felétől nagy számban készítettek, és petróleumlámpa néven került forgalomba. A függő és asztali lámpák legfontosabb része egy hengeres testű tartály volt, amely függőlámpa esetén drótból hajlított tartóba került, míg az asztak lámpáknál egyszerű esztergált tartóra. Ezeket a lámpatesteket üveghutákban fújták és sokszor színes üvegből készítették. Az igényesebb vásárlók részére az egész lámpatestet is elkészítették üvegből. A lámpatest egy nagyméretű pohár talpát utánzó forma volt, melyhez egy korong alakú tárolórész csatlakozott. Ebbe illeszkedett a kanóctartó, és ebbe a tartályba lehetett a petróleumot is beletölteni. A függőlámpák tartályának megfelelő burákat is készítettek a hutákban, amelyek már a századvégi historizáló, szecessziós hatásokat tükrözik megformálásukban és díszítményeikben. A Zempléni-hegység világítóeszközeiről szóló feldolgozásból megtudhatjuk azt is, hogy a gyertyával történő világítás a világítóeszközön belül kb. 5%-ot képviselt. Az adatközlők elmondása szerint a múlt század végétől kezdték kiszorítani a hutákban készített üveg gyertyatartók a korábbi, fából készült, szöges végű gyertyatartókat.

4 A Zempléni-hegység falvainak lakossága túlnyomó többségében római katokkus vallású volt. Ez is magyarázza azt, hogy miért termelt a regéci huta