Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI

Kulacs, XIX. század. Kelet-Magyarország Dr. Ujszászy László magángyűjteménye alkalmazták a zegzugos vonalvezetésű kék színű rátéteket. Bokály ok A bokály Itáliában egy kancsóforma volt, amely­ből bort mértek. Nyelvünkben a bokály elnevezés először a XVI. század derekán bukkant fel anél­kül, hogy megtudhatnánk, kerámiából vagy üveg­be)! készült tárgyra vonatkozott. 38 Valószínűbb, hogy ekkor még csak kerámiaedény neveként fordulhatott elő, mert a későbbi századokban, egészen a XVIII. század derekáig egyetlen huta inventáriumában sem találkozhatunk ezzel az el­nevezéssel. Az üvegből készült bokály a habán kerámia, vagy a népi kerámia bokályformájának másolásával születhetett meg. Ezt az edénytípust csak az ország keleti részéről és Erdélyből ismer­jük. Elsősorban díszüvegnek kell tekintenünk, ami az almáriomban, a falitékában, vagy más egyéb helyen állhatott a paraszti lakóház tisztaszobájá­ban. Csak ritkán kerülhetett sor ivóeszközként való alkalmazására. Kulacs rátétes dísszel, XVIII. század vége. Észak-Magyarország Herman Ottó Múzeum, Miskolc A magyarországi emlékanyagban zöld és szín­telen, áttetsző üvegből készült bokályokat isme­rünk. Formájuk alapján két típus különböztethető meg. Felső-Magyarországon az edény tárolórésze korong alakú volt, és az ehhez csatlakozó nyak­rész ennek mintegy háromszorosát tette ki. Az Erdélyben gyártott daraboknál megfigyelhető, hogy a tárolórész gömb formájú, és megközek'­tőleg azonos magasságú, mint a nyak. A bokályok között kizárólag csak fonáldíszesek fordulnak elő. Az edények öblén és nyakrészén mintegy a szép formát hangsúlyozva, párhuzamosan futnak egymás mellett a felforrasztott üvegszálak. Kotyogós üvegek Az egykori huták termékeiről tanúskodó emlék­anyagban ma már nagyon ritkán fordulnak elő kotyogós üvegek. Pedig a XVII—XVIII. század­ban ez a palackféleség számított a legelterjedtebb ivóedénynek. Azonosítható azzal az üveggel is, amelyről Apor Péter leírja, hogy a Fogarasföldön lakomákon ilyenben adták be a bort, és belőle

Next

/
Thumbnails
Contents