Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGHUTÁK TERMÉKEINEK FORMAI, FUNKCIÓBELI SAJÁTOSSÁGAI ÉS DÍSZÍTMENYEI

valóan jelentősek, de számunkra akkor válhat érdekessé, ha az elnevezések konkrét tárgyakkal, tárgy for mákkal kapcsolhatók össze. Sajnos ez az esetek többségében szinte megoldhatatlan feladat, mert a speciáks elnevezések csak ritkán utalnak konkrét formákra. Rajzok, illusztrációk sem állnak rendelkezésünkre, melyek a forrásokban szereplő elnevezések tárgyakkal való párosítását tennék lehetővé. Hasonló nehézségekbe ütközünk akkor is, ha a tárgyi emlékanyagot egy-egy üveghutához kívánjuk kapcsolni, vagyis a készítés helyét akarjuk meghatározni. Az egyes huták üvegeiről sem ismertek minden esetben olyan források, illusztrációk, melyek alapján kimondható lenne, vagy teljes bizonyossággal eldönthetővé válna, hogy egy adott tárgy melyik huta speciaktása volt. Hasonló nehézségekbe ütközünk az egyes üvegedények kormeghatározásakor is. A parasztüvegek formái időtlenek, az egyes tárgyakat — hacsak évszám vagy más időmeghatározásokat lehetővé tevő jel nem szerepel rajta — nagyon nehéz pontos gyártási időhöz kötni. Ebben a forma és a díszítmény összehasonHtó vizsgálata nyújthat útmutatást. A művészettörténeti szakirodalom terminológiái, a hutainventáriumokban szereplő általános és konkrét elnevezések tehát nem könnyítik meg munkánkat a parasztüvegek azonosításában, tipologizálásában. így elsősorban a múzeumi tárgygyűjtés során megszerzett információk jelentenek támpontot a helyes eligazodásban. A parasztüvegek formai és funkcióbeli meghatározásánál a használók által megjelölt elnevezéseket igyekszünk irányt adónak tekinteni. Ettől csak akkor térünk el, ha az adott tárgytípus elnevezése lényegesen eltér a forma alapján ismert általános megjelöléstől. Ha a tárgyak készítési helye más üvegekkel való összehasonk'tás után sem dönthető el, akkor az adatgyűjtés során szerzett információk, a vásárlás, a tárgy megszerzésének helye és körülménye a perdöntő. Természetesen az üvegek díszítményei sokszor alapvetően meghatározhatják egy-egy üveg azonosítását. Az öblösüvegek funkció szerinti csoportosítását megkönnyíti az, hogy a tárgyak többsége folyadékok tárolására, illetve fogyasztására szolgált. A további tárgyak nagyobb hányada az étkezéssel, a lakáskultúrával hozható összefüggésbe. Mivel ezek többféle funkcióhoz is köthetők, vegyes rendeltetésű üvegeknek nevezzük őket. Az öblösüvegek között kis mennyiségben találhatók olyanok, amelyek formájuk, funkciójuk és díszítményük alapján ritkaságszámba mennek, s ezeket csak alkalomszerűen használták. Ilyenek a tréfás üvegek, keresztelőedények stb. Ezeket az üvegféleségeket a különleges rendeltetésű üvegek csoportjába soroljuk. Ha Bornemisza Anna naplója alapján meghatározzuk a porumbáki huta termékeit, akkor az alábbi üvegféleségeket vehetjük számba: 1. Ejteles és félejteles kupa 2. Alma- és körtrvélyforma sotus üveg 3. Aqua vitének való sotusüveg 4. Üvegkupa 5. Fedeles üvegkupa 6. Kristálypohár és lábas kristálypohár 7. Fedeles és fedetien csésze 8. Csuprocska, korsócska 9. Víznek való lapos üveg 10. Rózsaecetnek való lapos üveg 11. Patikaládába való üveg 12. Orvosságnak való apró üveg 13. Orvosságnak való üveg 14. Apró bugyogós korsó 15. Széles szájú, tökforma üveg 16. Szoros szájú, tökforma üveg 17. Eígorka sózni való üveg 18. Ibrik 19. Cseber 20. Kicsi korsó és kicsi mosdó 21. Üvegmozsár 22. Üvegcsákány 23. Üvegbuzogány 24. Galamb 25. Csiszolt pohár 26. Habos kupa 27. Liliomforma kristálypohár 28. Égett bornak való üveg 29. Apró üvegtálacska 30. Üvegtányér 31. Apró üvegtányér A 31-féle, XVII. században gyártott üveg szintén azt erősíti, hogy a termékek négy fő csoportba oszthatók funkciójuk alapján.

2 Természetesen a fő