Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

képzelet tartozékaival — kimutatható hatással volt az ipar- és képzőművészetre, valamint az új épí­tőművészetre. E hatásnak köszönhetően jelentek meg a pécsi Zsolnay gyár termékein a Zsolnay Ferez és ]úlia által tervezett „magyaros" díszítmények. A gödöllői művésztelep alkotói az erdélyi népművé­szetben, „Kalotaszeg szivárványszínű világá"-ban találták meg az ősi, harmonikus egységet, és al­kotásaikat mindig áthatotta „a civilizációk fényes erkölcsi tisztaságának hitt világa" érintetlen for­mában megőrződése feletti ujjongó felismerés. 184 A néprajzkutatókat nem a népművészet más mű­vészeti ágakat inspiráló hatása, szemléletmódja késztette vitára, hanem az idealisztikus, tárgyak­tól, történeti tényektől függetlenült áltudományos nézetek, melyek leginkább Yluszka írásaiban feje­ződtek ld. Az írók, művészek, rajztanárok és ama­tőrök által kialakított nézetek jelentősége abban foglalható össze, „hogy felébresztette és tartósan ébren tartotta az érdeklődést a néphagyomány csírázó fejleményei iránt". 185 Bátkv Zsigmond 1906-ban Útmutatójában már leszögezte — s ez lényegében az áltudományos né­zetekkel szembeni állásfoglalásnak is tekinthető —, hogy a kultúra „...nincs népekhez kötve, hanem egyes ldsugárzó pontokból más népekhez is át­terjed és a népek az emberi művelődés egyes fá­zisainak csak időleges hordozói". 186 Bátkv valami nagyon fontosat érzett meg, olyat, amely a szociális vagy kulturális antropológia képviselőinek nézetei­ben kristályosodott ki. Az antropológusok az em­beri kultúra vizsgálata során a kapcsolatok szöve­vényeinek elemzését állítják előtérbe. Az emberi társadalmak, a kultúra rendezése közben dolgoz­ták ki paraszti társadalom, paraszti kultúra vezér­fogalmaikat. Tehát nem saját nemzeti identitásuk eredeti rétegeit keresve fedezték fel a parasztságot. A paraszti kultúrát egy összetett kulturális rend­szer részegységének tekintik. Ezért elvetik a paraszti önellátásban, zártságban megőrződő kultúrát változatlan, eredeti voltáról vallott felfo­gásokat. 18 Lényegében a kultúra változatlanságá­ról, örök voltáról vallott nézetekkel szállt szem­be Györffy István, amikor munkáiban a felszínen megjelenő, csillogó világ helyett az archaikus, régi formákra irányította rá a figyelmet, és hangsú­lyozta a tárgyak különböző történelmi korokban Szenteltvíztartó, XIX. század eleje. Kelet-Magyarország Dr. Ujszászy László magángyűjteménye való vizsgálatának jelentőségét. 188 Bátky Zsigmond és Györffy István kutatási eredményeit, és a hozzájuk hasonló nézeteket vallók publikációéit Viski Károly szavaival élve, az „ázsiai" hagyatéknak tartott népművészeten nevelkedett közönség „...fölzú­dulással fogadta s szívesen vette a magvar orna­mentika olyan elméleteit, amelyek a mai szűcs- és szűrhímzések elemeit közvetlenül a honfoglalók ásatag fémemlékeivel kapcsolták össze". 189 A magyar népművészetről az else) szinté­zist Bátky Zsigmond, Györfjy István és Vis ki Károly készítette. 11,11 1928-ban a prágai Nemzetközi Népművészeti Kongresszusra készített munká­jukban a népviseletek, a népi építkezés, a szűcs- és szűrszabó munkák, a pásztorművészet, a hímzés, a bőrmunka és a faragott paraszti szerszámok áll­tak előtérben. A festett bútor, a kerámia vissza­fogottabb szerepet kapott, és csak jelzésszerűen esett szó a kékfestésről, a mézeskalácsosságról és

Next

/
Thumbnails
Contents