Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Befóttesüvegek, XVIII-XIX. század. Herman Ottó Múzeum, Miskolc ezt követte 1752-ben a pozsonyi és 1756-ban a pesti üvegescéh megalakulása.

14 A XVIII. század végére a városok többségében szinte mindenütt voltak már üvegesmesterek, akik más iparűzőkkel együtt alkottak vegyes céheket.

148 Az üveggyártás fejlődése és az üvegesiparok kialakulása, gyors terjedése ellenére a XVII. században és a XVIII. század nagy részében is csak a módosabb rétegek kiváltsága maradt az ablakok üveggel való fedése. Erre egyértelműen utalnak a limitációkban közölt árak is. 1679-ben Sárospatakon egy gazdag nemes kőházat építtetett. „Ablak Rámákért és Üvegekért" 45 forintot fizetett. A kő vágásáért, vagyis a kitermeléséért és a telekre szállításáért 98 forintot kellett fizetni.

149 Ebből is látható, hogv ha valaki üvegezett ablakokat akart készíttetni, akkor nagy terheket kellett magára vállalni. A falvak és mezővárosok lakóházainak többségén lantornás ablakok voltak, vagy vasrostélyokkal, fatáblákkal zárták el a nyílásokat. Szegeden a lantornás ablakok voltak jellemzőek. Csak 1725-ben csináltattak először üveges ablakot, „a fában csinált ablakokért 7 Ft-ot" kellett fizetni.

150 Hódmezővásárhelyen az ablakokat vasrostélyok és fatáblák fedték. 1749-ben utalnak a források először üvegablak létezésére. Ekkor egy bizonyos Rakai András Becsei Gergely üvegablakát betörte. 1759-ben pedig Pap István kanászt ítélték 9 garas kártérítésre, mert részeg állapotban Cserző Tóth Mihály házára ment „az üveg ablakát egészen öszve törte". A városban a XVIII. század végétől működött üveges, aki 500 nagyobb és 230 kisebb táblaüveget szerzett be Urkútról.

151 Nógrádban a XVIII. század nagy részében még a nemesek lakóházain is zsalugáteresek voltak az ablakok. Ezzel szemben egy 1739-ből származó adat szerint egy Murányi Gergely nevű füleld jobbágynak üvegezettek voltak az ablakai,