Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGGYÁRTÁS VIRÁGKORA

Töltséres Mesterekről. Az mely töltseres maga ónnyából és ivegből csinál ablakot, egy talnyert adgyanak két pénzre; ha penig iveg Talnyert ád, és az Töltséres maga ónnyából csinálj a, adgyanak edgyet másfél pénzre. Ha mind ónnyát, mind Talnyérat maga adgya, egyet egy pénzre. Iveg Talnyernak ezeréért, kit az országban csinálnak, vegyék két forinton. Ha ki penig más Országból akar hoztni alkodgyék az Áros emberrel.'"

16 Abaúj vármegye 1669. évi árszabása azt mondta ki, hogy „...egy öreg kristálytányér, üvegestül foglalásával 5 dénár, közönségesen tányér üvegestül 3 dénár".

13 A lőcsei 1706. évi árszabás szerint ,,... Hövegseknek: Egy öreg kristály tányér üvegbül, foglalásával 2 dénár. A ki maga üvegét adj a öreg üveg befoglalásával üveges ónnyával 2 dénár. Ha ad üveget és cílmot principálisa egy üveg foglalásaiul másfél dénár."

1

'

8 Rákóczi Ferenc ugyanebben az évben adott ki limitációt. O a következőképpen határozta meg az árakat: „Nagy ablakra való ráma fiókostól 30 dénár, középnemű 21 dénár, kisebb 18 dénár. Egy ablak kivül-belül való bélleléséért 36 dénár."

139 Pest vármegye 1724-ben az üvegesmunkák árát így határozta meg: „Egy hüvelyk széles átlátszó ablaküveg vagy a mátrai permonánia vagy a tisztelendő pálos atyák dömsödi olvasztójából vagy akármilyen Magyarország területén belül előállított üvegből, ha pesti üvegesek betartják azt, hogy helyben az effajta üvegből ezer darabot körülbelül 16 frtért adnak, és ezrenldnt körülbelül 50 font ólmot és 14 font ónt használnak el, akkor az effajta üvegért ólommal, ónnal és munkabérrel fizetni kel 1 3 Vz dénárt. Ha a készíttető az effajta 7 hüvelykes üveget maga adja, fizet az üvegesnek a munkáért ólommal és ónnal együt 2 dénárt. Egy 5 és fél hüvelyk széles adatszó közönséges üvegért ugyanazokból az üvegolvasztókból, ha az üvegesek maguk biztosítják, hogy ezer effajta üveget 10 frtért adnak, és ezer darabhoz körülbelül 36 font ólomra és 8 font ónra van szükségük, ólommal, ónnal és a munka bérével együtt fizetni kell az üvegesnek 2 Vz dénárt. Hatszögletes, egyszerű, közönséges 5 vagy 4 és fél hüvelyk széles ablaküvegért a felsorolt üvegolvasztókból, ólommal és munka bérével együtt 1 Vz dénárt. Bécsinek nevezett 8 hüvelyk széles kettős ablaküveg, ha az effajta üveget maguk szerzik be, és ezer darabhoz körülbelül 8 font ólmot és 30 font ónt használnak fel, egy ilyenért fizetnek ólommal, ónnal és a munka bérével együtt 6 dénárt. Egy 8 hüvelykes bécsi üveglemez kör alakú magyar üvegolvasztókból szállítva és készítve ólommal, ónnal és munkával együtt 4 Vz dénár."

14

" Az 1744. évi erdélyi limitáció alapján „mostani mód szerint egy üvegkarikát magáért, melyet 6 szegletre vág, erdélyi üvegből maga ónjával tegyen be a mester den. 06. Kisebb karikát maga ónjával, ama üvegből den. 05. Ha pedig mindent a gazda ad hozzá a felsőbb speciesek munkájából den 02. Második speciesek munkájából den. 01. Egy erdélyi üvegből, melyet 6 szegletre dolgoz ki, adják ezeritől fl. 20. Második rendbélitől fi. 15. Akik pedig üvegtáblákból csináltatnak ablakokat, minthogv az üvegeseknek munkájok drágábbnak találtatik, ezeknek árok limitáltassék a locorum Magistratibus..."'

41 Nógrád vármegye 1744. évi árszabása szerint „Ablakba való nagyobb karika Divinvi-I lutábul ujonan ólomba csinálva 5 den. Kisebb 4 den. Ha régi ólomba bé teszi nagyobb 2 Vz den. Annál kisebb régi ólomba 1 Vz den".

142 Abaúj vármegye ugyanebből az évből származó limitációja szerint „Egy öreg Kristály Üveg karika foglalásával edjütt és ugyan üveges onnyaval 5 dénár, vagy 2 Vz krajcár, Közönséges Üveg karikát foglalásával edjütt 3 dénár vagy 1 Vz krajcár; Az ki pedig maga üveget ad Öreg Üvegeknek bé foglaltatik 3 dénár vagy 1 Vz krajcár; Ha ad üveget és ólomot az Gazda egy üvegesnek bé foglalásaiul 2 dénár vagy 1 krajcár; Ha fában foglaltatik nagy üveg 2 dénár vagy 1 krajcár; Kisebb üveg ugyan (vagyis fában foglaltatva) 1 Vz dénár vagy VA krajcár".

141 Az 1756. évi Fejér megyei árszabás így készült: „Egy olyan üvegnek, melyet a hutában 1 garason vesznek, ablakra való becsinálásával együtt az felső részen való ablaknak egy darabjából obveniál azelőtt 15 den. most lesz 10 den. Az alsó részben való táblából obveniál azelőtt 30 den. most lesz 25 den. Kisebb hasonló materiából való darabtól, kit Bruch-Scheibnek neveznek úgymint kristályüvegből azelőtt 4 den. most lesz 4 den.

144 Miskolc város 1760-ban úgy határozta meg az üvegesmunkák árát, hogy: „Egy nagy kristály karika bé foglalása az Üveges onnyával 6 krajcár; Közönséges üveg foglalása ónnyával együtt 3