Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Miskolc, 2006)

AZ ÜVEGMŰVESSÉG TÖRTENETÉNEK KUTATÁSA

Az ÜVEGMŰVESSÉG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA EREDMÉNYEK ES FELADATí )K C7i magyar üvegipar története alig ismert a kül/T földi szakemberek előtt. Mint ahogyan a régi nagy jelentőségű üvegmonográfiák szerzői, pl. Schmidt, Rademacher, \ árra, ugyanúgy az újabban napvilágot látott, egyetemes üvegművészet bemutatására vállalkozó külföldi feldolgozások készítői sem vesznek tudomást üveggyártásunk történetéről.

1 A magyar üvegipar külföld előtti ismeretlensége már csak azért is rendkívül sajnálatos, mert az európai üvegművesség történetéről alkotott kép szegényebb lett néhány olyan magyar vonatkozású adalékkal, amely módosíthatta, alakíthatta volna az üvegművészet általános fejlődéséről vallott nézeteket. A magyar üvegipar külvilág előtti ismeretlensége az üvegtörténeti kutatásunk általános helyzetéből is következik. Az ismeretlenség oka közvetve visszavezethető a muzeológiai tevékenység sajátosságára és az ismeretek feldolgozási szintjére, a publikáltság fokára. A magyarországi múzeumok első üvegtárgyai a keleti eredetű és római üvegek mellett egykori uralkodók, fejedelmek és gazdag nemesi családok háztartásai kincsének számító velencei, cseh és német darabok voltak. Az ezredéves ünnepségsorozat kiállításai és aXIX. század végi jelentős üvegtechnikai újításaik irányították először a figyelmet a Kárpátmedence területén előállított üvegtárgyak felé. A Magyar Nemzeti Múzeum első katalógusa, az 1825-ben megjelent Cimeliotheka magyar régiségeket felsorakoztató egységében még csak néhány üvegtárgy szerepelt. így a Baky család címerével ékesített feliratos és 1695-ös évszámmal ellátott nagy palack, vagy II. Rákóczi Ferenc hadszertári főbiztosának, Lányi Pálnak és feleségének 1708-ból való címeres, metszett talpas pohara. Az 1870-es évektől meginduló tudatos gyűjtés eredményeként a századfordulóra számottevő magyar kollekcióval rendelkezett a nemzet múzeuma. A régi magyar üvegek mellett a kortárs üvegművészet kiemelkedő emlékei is a gyűjteménybe kerültek, így a századforduló neves üvegművészének, Sovánka Istvánnak a különleges üveg keresztelőmedencéje is, amelynek felirata: „A Magyar Nemzeti Múzeumnak a Millenniumi kiállítás alkalmából ajánlja Göpfert Mii •uos uveggyaros