Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

FÉMIPAR - Vashámorok, kovácsok, cigánykovácsok (Spóner Péter)

Vashámorok, kovácsok, cigány kovácsok Magyarországon a kovácsmesterség a fémek előállításától a feldolgozásig már korán elkülönült, majd a 14—15. században, elsősorban a szabad királyi városokban a mesterség további specializálódását figyelhetjük meg. A vasiparon belül a kovácsok mellett megjelennek többek között csiszárok, pajzskészítők, ágyúöntők, lakatosok és fegyverkészítők. Régiónkban először az iparilag legfejlettebb városban, Kassán találkozunk a fémipar ezen specialistáival. E folyamat azonban nem érintette a kovácsszakma vezető helyét a vasiparon belül, hiszen továbbra is ők állították elő azokat az alapvető, vasból készült termékeket — mint a nélkülözheteden mezőgazdasági eszközöket, a szekerek kerekeinek vasalását és ők végezték a lovak patkolását —, melyekre a legnagyobb volt a kereslet. Ezért a céhkorszak folyamán mindig ők alkották a legnépesebb fémmegmunkáló céheket. A mesterség nyersanyagigényét a középkor folyamán és az újkor kezdetén régiónkban elsősorban Magyarország legjelentősebb bányavidékének, a Szepes-Gömöri Erchegységnek vashámorai elégítették ki. A gömöri vashámorok történetét Heckenast Gusztáv összefoglaló munkájából ismerjük.

1 A 16—17. század folyamán a török pusztítások ellenére Gömör vármegyében a több-kevesebb rendszerességgel működő vashámorok száma megközelítette a százat. A legjelentősebb vastermelő körzetek a szendrői, a csetneki, a krasznahorkai és a murányi uradalom területén, illetve Rozsnyó mellett működtek. Ez időben több mint harminc településen, általában egy-egy helységben két-három vashámor is üzemelt. A gömöri kovácsmesterség első céhes szerveződései is ezen uradalmak központjaiban jöttek létre, így a csetneki uradalom területén fekvő Dobsinán, melynek bánva- és hámorrendjét 1683-ból ismerjük és a murányi uradalomhoz tartozó Jolsván. Az utóbbi legrégebbi fennmaradt cikkelyei 1585-ből származnak. A szabályzatból kitűnik, hogy a huták tulajdonosai függő helyzetben voltak a nyersvasat forgalomba hozó hámorosoktól, termelésüket egy évre előre le kellett kötniük a hámorosoknak.

2 Gömör mellett jelentős vasipari központ alakult ki az Abaúj vármegye területén fekvő és a jaszói prépostsághoz tartozó Mecenzéfen is. A település határában az 1430-as években szomolnoki