Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
FAIPAR - Bodnárok (Rémiás Tibor)
síinkre. Persze, sok esetben csak becslésekre lehet támaszkodni a hagyatéki leltárak vagy a bevételi—kiadási céh jegyzőkönyvek megléte esetében is. Most, utalásszerűén, fő vonalakban tájékoztatást adunk a Miskolczi Nemes Bodnár czéh vagyoni helyzetéről 41 az 1828 és 1881 közötti 52 év időszakára vonatkozóan. Bevételi források: „mív látásokbúi", „remek bé mutatásábúl", auflang (kántorpénz) befizetések, extraneusoktól, pénzes temetésből, „Diós Győri Mesterek befizetéseiből", büntetéspénzekből vagy törvény pénzekből, ovas pénzek bői, „bé szegődtetésbűl", tanuló levél adásából, inas felszabadulásából, köszöntő pénzekből, kereszt levél gondviseléséből, céh taxából, fusserektől (kontároktól), az articulus kiadásából, a régi céh zászló eladásából (1834), Blaumontag (lustálkodással töltött hétfő, szentheverdel-napja) tartásából, vándor könyv (Wanderbuch vagy Kundsaft) kiadásából, kamatokból, executiókból (végrehajtásokból) stb. Az éves bevételek összege nagyon ingadozó: 1828-ban 297 R.frt. 8 Xr., de 1833-ban már 728 R.frt. 22 Xr, ellenben 1840-ben lecsökkent 192 R.frt. 37 Xr.-ra, 1845 és 1848 között 508 R.frt. 39 Xr. és 571 R.frt. 21 Xr. között folyamatosan növekszik. Kiadási tételek: évenkénti restaurációra (tisztújításra), kántor szentmisékre (Vince — jan. 22., Gergely = márc. 12., György = ápr. 24., Jakab — júl. 25. és Márton — nov. 11.), honoráriumokra, hivatali ügymenet végzésére (benne a korbáts reparatiója is, új kondér vásárlása), akcizára (fogyasztási és közlekedési adóba), az áruló szín építésének elkezdésére (1852-től), laksa pénzre, kegyes adományokra (karitatív célokra: tűzkárok, vízkárok, kolduló barátok, Petze hídjának elkészítésére (1833), Mindszenti templom torony építésére (1863), anyagköltségre (Lutz helységben favásárlás), stb. A kiadások soha nem lépték túl a bevételi összegeket a vizsgált időszakban. Következésképpen mindig volt maradvány: 1828-ban 59 R.frt. 10 Xr., de 1833-ban már 198 R.frt. 09 Xr., ellenben 1840-ben lecsökken 42 R.frt. 29 Xr.-ra, 1845 és 1848 között folyamatosan 400 R.frt. fölötti a maradvány, 1856 után pedig a céh megszűnéséig mindig 30 R.frt. alatti az egyenleg. Az 1872. évi ipartörvény a bodnárcéheket is megszüntette. A Miskolczi Kereskedelmi és Iparkamara a nyilvántartott iparűzési engedélyek alapján 1883-ban 13 bodnáriparost tartott Miskolcon nyílván. 42 Az első sátoraljaújhelyi hordógyár, Deutsch Simon üzeme 1890-ben létesült. Ugyanitt Blum Ferenc 1920-ban nyitotta meg kádárüzemét. 41 [JEGYZETEK] 1 BOGDÁN I. 1989. 18. 2 BALASSA 1. 1991.531-532. 3 Sátoraljaújhely lexikona. 2001. 184. 4 DOMONKOS ( ). 1991. 1.36-137.