Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
ÉLELMISZERIPAR - Mészárosok és hentesek (Hazag Ádám)
kereskedtek, amint azt a korabeli limitációk is bizonyítják. Ennek köszönhetően a mészárosok a városi vezetők közé emelkedtek, amint arról Miskolc város jegyzőkönyvei is beszámolnak, 13 bevételeiket föld- és szőlőbirtokok vásárlására fordították. 16 Kassán 1660-ban a városi tanács 12 tagja közül 4 céhmesteri feladatokat is ellátott, a felsorolás szerint Gaspar Sándor a mészároscéh harmadik céhmestere, ugyanezen évben a megválasztott község 65 tagja között van Árokszállási György, a mészároscéh főcéhmestere, valamint Szölöcskey Márton, a mészároscéh második céhmestere. 17 Továbbá a 86 megválasztott városi hivatalnok között újra feltűnnek az előbb említett nevek, Szölöcskey Márton az őrség, és Gaspar Sándor, aki az építkezések hivatalát, valamint a fertályos kapitányok főkapitánya címet viselte másodmagával. A miskolci mészárosok is rangot nyertek városukban, az 1578ban említett miskolci fő céhmester, Mészáros Kelemen (Szécsi Mészáros Kelemen) több ízben volt a város főbírája. 18 A mészárosok vagyoni helyzetéről képet kaphatunk az 1698-as adótartozás kirovása kapcsán, e szerint a mészárosok fizették a legnagyobb összeget (21 főre 57,58 forint), ez magyarázható lenne a mészárosok nagy számával, de a rájuk kiszabott adóteher magasabb, mint a 24 fővel rendelkező csizmadiáké. Ha személyekre leosztva nézzük az adatokat, láthatjuk, hogy a mészárosok terheit csupán a vargák és borbélyok adóterhei haladják meg. Az 1698. évi vármegyei családés jószágösszeírásból kitűnik, hogy szinte csak a mészárosok rendelkeznek lóval. A vagyoni alapokon kívül Miskolcon jellemző volt a mészárosdinasztiák kialakítása, az 1698-as adójegyzékbe három Gábri, három Her és három Váradi vétetett fel. Az ónodi vár és környéke a 17. század közepétől kezd virágozni, ekkor rendelnek ki nagyobb számú katonaságot a vár védelmére, amely vonzotta magával a katonaság ellátásához szükséges iparosokat is. Az 1697. évi hadiadó kivetése kapcsán képet kaphatunk a mezőváros iparos rétegéről is. Az ónodi járásnak összesen 18 iparos adófizetője volt, ezek valamennyien Ónodon éltek, itt is megfigyelhető, hogy a legmagasabb összeg a mészárosokat, vargákat és takácsokat terhelte. Ónodon ekkor 4 mészárost vettek jegyzékbe, 19 egy évvel később már 5 mészáros élt itt, 20 közülük csak egyetlen nemest találunk Mészáros Jánost, de ezen a területen az iparosok közül összesen ketten voltak nemesek. A mezőváros fejlődésének a török kiűzése vetett véget, az ónodi vár katonai szerepének megszűnésével és a védelmet szolgáló katonaság távozásával az őket ellátó iparosok is nagyrészt elhagyták a mezővárost. Patakon az 1554-es évben 7 mészárost találunk. 21 Az 1618-ban összeírt iparosok között szintén megtalálhatjuk őket, ekkor megszabják a hús árának maximált összegét is. „\ r ég%és, Hogy mátúl fogva a% s^eekben a% bust két péknek felette ne mérjék a% mell a%t megkéri. A% meli húsnak fontia penigh nem eri a% kétpént, a% értéke szerint légien a% árra két pénznek alatta. ' Q2 Ezen kívül a rendelkezés szerint a hús fontját és
