Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)
RUHÁZATI IPAR - Szabók (Gyulai Éva)
1836. március 5-én. Az oklevélben a hanusfalvi céh igazolta, hogy a Zemplén megyei Dobráról való zsidó ifjú, Mendel Früdmann négy évig tanult a hanusfalvi szabócéh tagjánál, Jacob Früdmann-nál, feltehetően rokonánál, s mivel erkölcsösen viselte magát, felveszik a hanusfalvi céh tagjai közé. 76 A dualizmusban az iparos társadalomban gyorsan növekszik a zsidóság szerepe, kiváltképp a polgári és városi jellegű mesterségek terén, a férfi- és női szabók óriási hányada kerül ki a zsidók közül. Kassán, ahová a középkorban és kora újkorban még nem engedtek be zsidókat, az 1840-es évektől egyre több iparos telepedik le, s a kassai zsidók között már 1844-ben a szabók vannak a legtöbben, 1885-ben is ez a legnépesebb foglalkozás, ekkor 70 fő önálló szabót vettek fel a statisztikába. A szabóipar jellegzetesen otthon végezhető mesterség, kis rezsivel, kis tőkével lehet folytatni, ráadásul a szabók jelentős hányada javítással foglalkozik. A legtöbb zsidó kisiparost Miskolcon is a szabómesterség tartja el, 1885-ben 47 főt foglalkoztat ez az ipar, 1896-ban pedig a zsidó kisiparosok 20-23%-a a szabóipart űzi. Sátoraljaújhely zsidó társadalmában is ezt a foglalkozást űzi a legtöbb iparos, 1869-ben 10-12 fő. 77 A 19. század végi Kassán az önálló iparral rendelkező 98 férfi- és 17 női szabó nagy hányada is zsidó iparos, a női szabók nagyobb része is közülük került ki (Brandstätter, Feldmann, Feig, Grossmann, Leiner, Milflusz, Neumann, Reisz, Römer, Schwartz, Weinmann). 78 Ahol nem volt lehetőség külön céhet alapítani, s a céhes társadalom is toleráns volt, ott a zsidó szabók az 1820-as évektől fokozatosan csatlakoztak a keresztény tagságú társaságokhoz. Erre a legjobb példa az uradalmi mezőváros, Sárospatak szabócéhének 19. századi gyakorlata. A zsidó szabók előbb mint legények jelentek meg az 1820-as évek elején, mint például a sajószentpéteri zsidó ifjú, Farkas Sámuel, aid atyjától tanulta ugyan mesterségét, mivel azonban apja nem céhes szabó, szüksége van céhes bizonyítványra, ezért fordul a pataki szabócéhhez, amely 1823-ban beszegődteti. 1825-ben Herskó József már pataki mesterként veszi fel inasát, Izsák Jakab zsidó fiút, akárcsak Princz Gáspár zsidó céhtag, aki szintén zsidó legényt szegődtet 1825-ben Klajn Jakab sárospataki fiú személyében. Ugyanebben az évben Kdein Jakab zsidó szabómester Zinger Simon nagykárolyi Miskolá szabócéh ládájának részlete zsidó legényt szegődteti műhelyébe. Bár mestereknek tartják őket, s (Miskolc, HOM) a C g n e j^ tt fogadják fel az ifjakat, a reformkorban még nem tekintik őket teljes jogú tagnak, hiszen a gyűléseken nem írják be nevüket a tagok listájára. 9 A landmajszterek között is találunk zsidókat, 1835-ben Vinter Farkas berceli (Szabolcs m.) zsidó fizeti le a 30 Ftot a pataki céhbe való belépésért. 1839-ben szintén Szabolcs megyéből jön Klein Salamon, s lesz tagja a céhnek, 1842-ben pedig a sárospataki Grünfeld Emánuelt és az erdőbényei Grün Sámuelt veszik fel a mesterek sorába. 8 " Zsidó legények általában
