Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

BŐRIPAR - Szűcsök (Veres László)

esetén — a hiba nagyságától függően 1—2 forint volt a büntetés, vagy a terméket elkobozták. Liszkán (Olaszliszka) az 1647-ben kiadott szabályzat a szűcsök és tímárok vegyescéhének szólt. A mezővárosban a céhállításkor 16 mester tevékenykedett a településen. Közöttük olyan nevek is előfordulnak, mint Festő és Kapczar, kik a céhen belül nyilvánvalóan különleges feladatokat láttak el. Az olaszliszkai szűcs—tímárcéh, mint érdekvédelmi szervezet, kassai mintára igyekezett monopolizálni a nyersanyag-beszerzést, a munkát és az értékesítést. A város és környékének juhászai a helyi szűcsöknek voltak kötelesek eladni a juhbőrt. A mesterremek az újhelyiekhez hasonlóan szintén egy pár kesztyű elkészítése volt.

1-' A céhes központokon kívül a 16—17. században a hegyaljai mezővárosokban mindenütt megtalálhatjuk a szűcsmesterség űzőit. Falvakban viszont csak a legritkább esetekben. így többek között Helmec 1567. évi urbáriumában egy Leleszen lakó szűcsmesterről történt említés. Karádon 1635-ben fedezhetjük fel Stephanus Szűcs nevét. A Harangod vidékén a nagyobb településeken, Megyaszón és Németiben voltak szűcsök. A falusi szűcsök megjelenésének az volt az oka, hogy a földesurak szívesen fogadták az iparosok robotszolgálatát mesterségükkel. A pataki uradalomban 1. Rákóczi György idején 4—5 között váltakozott a mesterségükkel szolgáló szűcsmesterek száma.

14 Összességében véve a szűcsmesterség jellegzetes mezővárosi, jelentős részben vásári míves mesterség volt. A 18. században a hadjáratoktól mentes, békés fejlődést bizto/1 miskoki szűcscéh mesterlevele slt(:> időszakban a mezővárosi szűcsök száma általában 4—8 közöttire a város ábrázolásával, 1832. növekedett, akik a céhes alközpontok és a miskolci céh landmaisterei (Miskolc, HOM) voltak többnyire. A bőr kikészítése és a ruházati cikkek varrása általában idényjellegű munkának számított. J ól megfigyelhető, hogy a kiválóbb mesterek szőlőbirtok és nemesi kiváltságok megszerzésére törekedtek. 1577-ben Tokajban a két libertinus mellett már Michael Zwch nemességet is szerzett.

15 1635-ben a 29 taxas nemesből egy volt szűcs foglalkozású. Ugyancsak nemesi kiváltságokkal rendelkezett 1699-ben Georg Szűcs. 1707-ben a bodrogkeresztúri Georgius Szűcs 4,5 hl, Stephanus Szűcs pedig 5,5 hl bort vallhatott be az adóösszeíráskor.

16