Veres László - Viga Gyula szerk.: Kézművesipar Északkelet-Magyarországon (Miskolc, 2006)

BŐRIPAR - Szűcsök (Veres László)

Szűcsök Kassa város levéltárának egy 1448. szeptember 12-én kelt német nyelvű okirata arról tájékoztat, hogy 4 Kyrschner, azaz szűcs átíratta 1307-ből származó szabadalomlevelét, annak tartalmát az újonnan tett kiegészítésekkel együtt megerősíttette a város tanácsával.

1 A15. századi dokumentum szerint a szűcsök 1307-ben Bruderschaftot (társulatot) alkottak, amelynek az árakra és értékesítésre saját szabályzata volt. E dokumentum szerint egy cobolybőrből készült bunda fél márka ezüstbe került. Idegen mesterek nem végezhettek munkát a város falain belül és nem is árusíthattak. Tiltott volt az idegeneknek a szűcsmesterséghez való bőrök és prémek beszerzése 100 darabon alul. A céhbe állás feltételéül a mesterségbeli tudás bizonyításán túl a városi polgárság megszerzését támasztották. Az 1307. évi áru- és bérszabályzat 15. századi kiegészítésében a szűcsök megtiltották az idegen szűcstermékek egyedi árusítását. Ez csak akkor volt lehetséges, ha kassai polgár kívánt vásárolni. Egyébként az árut egy tételben lehetett csak értékesíteni. A tilalom megszegőjétől áruját elkobozták és annak kétharmada a várost, egyharmada pedig a céhet illette meg. A városba érkezett bőrökből a helyi polgárok vásárolhattak egy-egy ruházatra valót. Egyébként vadbőrt 100 darabnál, mókus-, nyúl- és borjúbőrt pedig félszáznál kevesebbet senkinek sem lehetett megvásárolni. 1448-ban a céhbe állni szándékozóknak megfelelő származásukról és erkölcsükről szóló igazolást kellett bemutatni a tanulóévek kitöltését tanúsító bizonyítvánnyal együtt.

2 A magyar céhtörténet legrégebbi dokumentumának hitelességét sokan kétségbe vonják. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a 15. századi dokumentum korabeli céhes szabályozásoknak megfelelő tartalmú. Továbbá azon sem, hogy a szűcsök, a nemesebb bőrök kidolgozásával és viseletté való feldolgozásával foglalkozó mesterek a 14. századtól jelen voltak Kassa társadalmában és fontos szerepet töltöttek be a szabad királyi város gazdasági életében.

3 A város tanácsának 12 tagja közül 4 egyidejűleg céhmester is volt. A tanács tagságát a szűcsök több esetben betöltötték, így 1660-ban Comitius János a céh első mestere. Ugyanebben az évben a megválasztott közösség 65 tagja között találjuk Bányász Istvánt, a szűcscéh második céhmesterét, aki egyben a 86 tagú városi hivatalnoktestület