Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

KORDOS LÁSZLÓ: Herman Ottó és a magyar földtan

HERMAN OTTÓ ÉS A MAGYAR FÖLDTAN (Levél Herman Ottónak [születésének 170. évfordulóján]) - KORDOS LÁSZLÓ Kedves Jó Uram! Engedje meg, hogy mindenekelőtt röviden bemutathassam magamat, hiszen Jó Uram is ezt tette 1875-ben, 130 évvel ezelőtt, mikor megírta első levelét Kossuth Lajosnak. Magamról csak annyit, hogy több mint harminc éve abban a Földtani Intézetben, és ugyanabban a teremben szívom magamba az őslények üzenetét, ahol mások mellett kedves barátai, vagy éppen tisztelt eUenfelei, Pethő Gyula, Telegdi Roth Lajos, Halaváts Gyula, Papp Károly és Kadic Ottokár alkotott, nem is beszélve „Szeretett Lajos öccséről", Lóczy Lajosról, akit mint ifjú utazót, majd a nevezett urak legtöbbjének tudós igazgatójaként ismer. Azóta sok tudós nemzedék felnőtt és a mélybe száüt. Tisztelem, de nem követem vakul emberöltőnyi munkásságukat, remélve, hogy a még ismeretlen utódok ugyanezt teszik velem is. Engedje meg, hogy néhány dologról beszámoljak, elsősorban a földtudományok köréből, bízva nem csikapuló szertelen érdeklődésében. Előbb a magyar kir. Földtani Intézetről. Ügy tudom, hiszen még megvan a kezeírása, és több mint száz évvel követően azt ki is nyomtatták, hogy 1880. ápriks 10-én, miután Ferencz József már 10 éve aláírta az intézetet alapító okiratot, pár percre felszólalt a Tisztelt Házban és fájdalommal konstatálta, hogy az elkészült szép geológiai térképek az oly sanyarú anyagi viszonyok miatt nincsenek sokszorosítva, s ezért határozati javaslatában kérte, hogy >y

A földtani intézet előirányzatában, térképek sokszorosítására vétessék fel 8. pont alatt 2,000frt". Tette ezt azért is, mert józanul gondolkodó hazafiként mindig érezte, tudta, hogy „ha akad vasúti, vagy bármely más vállalat, nem kap térképet, mely megmutatná, hol kapja meg azon kőnemet, melyek szüksége van, hanem privát uton kell arról tudomást szerezni, holott az^ intézetben kitűnő fölvételek alapján az^ anyag készen áll". Máskor azt szorgalmazta, hogy Miskolcz vízekátása szempontjából milyen fontos a város és környékének földtani felvétele, és felháborodott azon, hogy a megbízott intézeti geológus, Telegdi Roth Lajos, sohasem járt a Szinva forrásánál, csak a Kerekhegy alatti bőven fakadó forrásokat tanulmányozta, „ami pedig megbízatásából folyó legfőbb kötelessége volt volna". Sőt, a miniszternek írt feljegyzésében azt is leírta, hogy „mily megnyugvást szerezhetünk a Miskolctól kudarcz^ után fölvételeik realitása érdekében? " Tudatom, hogy a királyság megszűnte után immár államinak nevezett intézmény még megvan, és ugyanott, az istvánmezei Stefánia úton 1900-ban felépült szecessziós palotájában működik. Időnként annyka csodájára járnak, hogy lassan félni kek, nehogy valakinek tetszését felkeltse. Mély tisztelettel megkérdem, hogy mikor járt ott, mert ennek bizony nem akadtam nyomára. Azóta számos földtani térképet készítettek, s most is az a legfőbb feladat, hogy az átfogó és részletes térképekkel ne csak a tudományt, hanem a gazdaságot is elősegítsék. Több, mint száz év alatt annyi változott, hogy a vákalkozók inkább az intézethez fordulnak, semmint