Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

BALÁZS GÉZA: Anyanyelvápolással a közművelődésért

ANYANYELVÁPOLÁSSAL A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT (Herman Ottó nyelvészeti munkássága) - BALÁZS GÉZA ,J\íívelődési viszonyainkra való tekintetből mondom, hogy a nemzet annak fogja nyújtani a pálmát, aki rendszeres eljárással... megjavítja a tudás legfőbb szerszámát, a nyelvet. " (Herman Ottó: A magyar tudományos nómenklatúra) 0. Talán soha nem lehetne időszerűbb Herman Ottóról beszélni, mint most. Nem azért, mert évforduló van (születésének 170. évfordulója), s nem is azért, mert a hagyományainkat fenn kell tartani, növelendő a lokálpatriotizmust. (Bár azért ez is egyre fontosabb feladat.) És egyáltalán nem azért, mert a nyelvészeti munkásságát most az egekig kellene dicsérni. Hanem azért, mert Herman Ottó szeretni való ember. Rokonszenves múltkutató buzgalmában is, de a legrokonszenvesebb mint pókász, madarász, bőregerész (bőrröptű-kutató) s nemcsak mint természetbúvár, hanem mint ember, aki az állatvilágot nem fölükől és kívülről, hanem belülről szemléli. Ugyanis mi is az állatvilág része vagyunk. Egyik nyelvészünk egyenesen azt tanácsolja: ne használjuk az antropomorfizmus kifejezést, helyette zoomorfizmust mondjunk, ne zárjuk ki az állatokat a viselkedők közül, sokszorta többen vannak, mint mi.

1 Itt a konferencián, a pókász Herman Ottóról szóló előadásban is hallhattuk: Herman Ottó az állatok viselkedésének kutatásában a korábbi emberközpontú (antropomorf) szemléletet állatközpontúvá (zoomorf) alakította.

2 Herman Ottó, a madarak első tudós kutatója egy helyen idéz egy régi madárismerőt: „Aplissimum est Hungária Aviarium", vagyis: Magyarország a madarak legnagyobb tanyája. Most, ha megjelenne itt Miskolcon, a madárinfluenzától való, jórészt médiapánik időszakában, fejvesztetten menekülne vissza a hámori temetőbe. Milyen világban éltek? Mi ez a médiapánik? Még hogy a madarak? Mit tettetek a Földdel? S valószínűleg egy vaskosát káromkodna. Apropó, a káromkodásról is ő írta az egyik első tudós megfigyelést.

3 Vagy meghúzná a harangokat. A harangok szaváról is ő írta az egyik első elemzést.

4 Tudjuk Herman Ottóról, hogy nemcsak a természet, a madarak nagy barátja volt, hanem őt tekinthetjük az első környezetvédő tudósnak is. És — higgyék el, a madár-, illetve környezetvédelemtől már csak egy ugrás a kultúra, a nyelv védelme. 1. Herman Ottó tudós és közéleti ember volt. A sorrendben nem vagyok egészen biztos. Tudós és közéleti ember. Talán inkább közéleti ember és tudós. Ráadásul sok tudományban, tudománykezdeményben tudós, amiért is hűséges és elfogult ' SZILÁGYI N. 1996. 86. 2 Szinetár Csaba (Szombathely) előadásában hangzott el a vélemény, sok más, a nyelvész Herman Ottót jellemző utalás mellett. 3 HERMAN 1914-1916. 33-34. « HERMAN 1980. 418-427.