Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

GODA GERTRÚD: A Herman Ottó ikonográfia

legkarakteresebb belső tulajdonsága. Erre éreznek rá az őt körülvevő munkatársak, de a fiatal művészek is. Bár Medgyessy Ferenc csak 1957-ben mintázta meg egész alakos kőszobrát Miskolc számára, abban az az egykori közveden tapasztalás érezhető, amit fiatalkori emlékeire alapozott. Az emlékmű a tudós nevét 1953-tól viselő intézmény ősi épülete előtt áll, s a Hazafias Népfront kezdeményezésére, közadakozásból született. A tudatosan egy nézetre komponált mű felfogásmódjában visszanyúkk a reneszánsz előtti időkre. Ezáltal az állandóság érzetére törekszik, mint az ókori egyiptomi, vagy kora görög szobroknál tapasztalható. (Medgyessy ezt a maga részéről kontra kontraposztnak nevezte és ezt az elvet már korábban, Petőfi Sándor emlékművén is alkalmazta.) A művész az egyszerűségre törekszik. Szinte egy természeti képződménynek, egy löszbábnak fogja fel a figurát, amit akg kell modellírozni, hogy jelentéssel bírjon! A szobrász a külsőség elé helyezi az eszmét. (Gondoljuk csak meg, Medgyessy életművé13. kép. Feleségével, Borosnyay Camillával, ben mennyire megvalósította mindazt, 1885 körül. Wartha Vince felv. amit Hefman az egyetem és a nemzeti (HOM N42189) szellem kapcsán fejtegetett.) A Kozma Erzsébet által mintázott Herman Ottó-fej (16. kép) még inkább a profetikus öreg, a bölcs rabbi ikonjának felel meg. Személyes megfigyelést feltételez a ma már eltűntnek tartott mű. A több korosztállyal fiatalabb művészek számára élményt jelenthetett a Herman Ottóval való találkozás már csak azért is, mert a képzőművészetben való jártassága kiérződött minden megnyilatkozásából. Egy nagyon szép gondolatmenetét szeretném idézni, amiben a 70. születésnapja alkalmából a köszöntésekre válaszolt: „Volt részem ellenségeskedésben is: sok irigységben és még több hálátlanságban. De hát ki maradt ezektől mentes? Hiszen ezek úgy hozzátartoznak az ember életéhez, mint a domborműhöz az árnyék, mely nélkül minden ellaposodik." (Aquila XII. kötet 1905. 7. ) Befejezésképpen nézzük ezt a szép, aranyos hátterű, szecessziós domborművet! Van hozzá felirat, de pár mondatnyi ideig tekintsünk el attól (15. kép). Ligeti Miklós hagyatékát gondozó Ligeti Gábor szíves közlése nyomán tudom - amit ezúttal is megköszönök -, hogy Szent István itt látható márványszobra Herman