Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

BARÁTI SÁNDOR: Herman Ottó madártani kutatásai

kongresszusnak mintaképül szolgált. Ennek következtében a kongresszus a legfényesebb sikerrel folyt le. Belőle fakadt a magyar madártan gyors fejlődése. "

14 Ennek sikere olyan felbuzdulást és kedvező közhangulatot keltett a téma iránt az egész országban, hogy a siker örvényében Herman Ottó 1893-ban megalapíthatta a Magyar Ornitológiai Központot — a mai Madártani Intézetet — is, amely, mint madarakkal foglalkozó állami intézmény, a maga nemében a világon elsőként itt, Magyarországon jött létre. Azóta számos hasonló intézetet hoztak létre a világ fejlettebb országaiban. Herman Ottó az intézet alapítása után megindította annak neves szakfolyóiratát is, az AQUlLA-t, mely azóta folyamatosan megjelenik, s a magyar madártani kutatások rangos és hagyományos évkönyve. Ha összegezni akarjuk Herman Ottó madártani kutatásait, akkor azt láthatjuk, hogy mindezeket az ő vezetése alatt álló Ornithologiai Központ a kor „madártani világképének" megfelelően is képviselte. Az Ornithologiai Központ az alábbi feladatokat látta el kitűnő eredménnyel: A madárvonulás kutatása, A hazai madárfauna feltárása, A védelem megalapozása, a „haszon-kár" megítélése alapján, A gyakorlati madárvédelem elősegítése. (1 ) Mivel a vonulás, e misztikus és ugyanakkor feltűnő jelenség mindig izgatta a% ember fantáziáját, kézenfekvő volt, hogy a madárjelölést és vonulás-megfigyelést kitüntetett programnak tekintsék. A II. Madártani Kongresszus előtt megszervezte az első tavaszi madárvonulást megfigyelő hálózatot. 16 képzett ornithológust küldtek az ország több pontjára, — mindenképpen valamilyen víz mellé — a Felvidéktől Erdélyig, ahol nagy tömegben vonulnak át a madarak. A résztvevők három hónapig, reggeltől estig járták a határt, figyelték, mikor érkeznek a madarak, mikor foglalnak fészket, és miniszteri rendelet hagyta meg, hogy rajtuk kívül még 222 erdész figyelje a fecskék és gólyák érkezését is. Az Ornithologiai Központ feladatait önkéntes természetbúvárokra támaszkodva látta el. A madarak érkezésének és távozásának regisztrálásával, ill. gyűrűzéssel az Európában kialakult vonulás-megfigyelő hálózat részesei lettünk. A vonuló fajok hazai menetrendjét, a lelkes munkatársi gárdának köszönhetően, viszonylag hamar megismertük, a vonulások útjáról, a jelölés-visszafogás alacsony hatékonysága miatt azonban még ma sincs tiszta képünk. (2) A vadászott madarakra épített rendkívül hiányos és pontatlan faji előfordulási adatokat túllépve, a hazai madárfaunáról regionális képet kívántak nyerni. A hazai madárvilágról, amely akkor a Kárpát-medence faunájának volt része, Chernél István adott áttekintést. ,JMagyarország madarai különös tekintettel gazdasági jelentőségükre" című (1899) munkájában. Ezzel, a kor szintjén részben teljesítette is ezt a feladatot, mert könyve máig a hazai madártani tudomány alapműve, másrészt további feltárásra serkentette ornitológusainkat. Külön említést érdemel, hogy Herman Ottó nyomdokain ő is utazást tett az északi madárhegyek tájára, Norvégia végvidékeire, s ő hozta onnan az első sítalpakat Magyarországra, és tette népszerűvé ezt a sportágat. Chernél 1914-ben, Herman Ottó halálakor vette át az Ornithologiai Központ vezetését és Madártani Intézetnek keresztelte át az intézményt. 14 LAMBRECHT 1920.