Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)
SZINETÁR CSABA: A pókász Herman Ottó
Herman Ottó munkájának komoly megméretését jelentette egy zseniális kutató páros, Chyzer Kornél (1836-1909) és a Ladislaw Kulczynski (1854-1919) alig több mint tíz évvel később megjelenő munkája, melynek előszavában ezt olvashatjuk Chyzer Kornéltól: >y A magyarországi pókok fajainak mintegy kétszerte nagyobb számát gyűjtvén össze, mint amennyit Herman Ottó tizenkét évvel ezelőtt ^Magyarország Pókfaunája« czjmű úttörő művében leírt, szűkségesnek tartottam hazánk Pókjainak újabb ismertetését. Sátoralj a-Hjhely, 1891-iki deczember 11-ikén Chyzer Kornél'^ 1 Ez a munka teljesen más, mint amit Herman Ottó írt. A laikus kérdezhetné, hogy milyen munkát végzett Herman Ottó, ha 10 év elteltével ismét ilyen nagyszabású monográfia jelenhetett meg azonos állatcsoportról. Mint későbbiekben még utalni fogok rá, Herman Ottó nem volt taxonómus, így munkájának nem a taxonómiai értéke az, ami miatt időtálló értéket képvisel. Chyzer és Kulczynski munkája teljes szövegében ladnul íródott, taxonómiai alapmű. Amiben mind máig kevesen alkottak hasonlóan fontos alapművet, az Kulczynski művészi kivitelű, egyúttal szakmailag szinte kifogástalan minőségű, a határozást segítő ábraanyaga. Jó minőségű rajzok nélkül a pókok meghatározása olyan, mint a szárazon való úszás. Meg lehet vele próbálkozni, de biztosak még nem lehetünk benne, hogy ha vízben is kipróbáljuk, akkor is azonos lesz-e az eredmény. Meggyőződésem, hogy Herman Ottó Chyzer által is úttörőnek nevezett munkája nélkül maga Chyzer Kornél sem lett volna eléggé ösztönözve a A.raneae Hungáriáé elkészítésére. Hasonlóképpen hathatott Herman Ottó munkája azokra, a túlnyomórészt orvosokra, akik a Fauna Hungáriáé (1918) alapját képező, teljes Kárpát-medencére kiterjedő alapos gyűjtőmunkát végezték. Miért volt fontos Herman Ottó életében a „pókász-korszak"? A magam részéről úgy fogalmazok, hogy a háromkötetes „pókkönyv" a maga nemében Herman Ottó természettudományos „magániskolájának" a diplomamunkája, disszertációja. Ne feledjük el, hogy valójában autodidakta módon lett belőle természettudós. És ez a mű volt a természettudósi pályájának alapköve. Mit jelent Herman Ottó arachnológiai munkássága? A több mint száz év távlat már elegendő ahhoz, hogy megítélhessük a pókászkorszak jelentőségét. Herman Ottó nem volt taxonómus, s nem is akart sosem az lenni. Kiváló képességeit sok területen akarta alkalmazni és kamatoztatni. Sokat akart markolni, de másokkal eüentétben, eközben sokat is fogott. Nyughatadan ember volt. Nem csak egy város volt számára szűk élettér, ahol nem tudta leélni életét, egy szűk szakterület sem volt elég számára. Méltatlanul mondják rá, hogy a pokhisztorsága szükségszerűen felszínességgel és tévedésekkel járt együtt. Az, amit Herman Ottó egy-egy korszakában, életének egy-egy fejezetében alkotott még a tévedésekkel és hiányosságokkal együtt is több, mint amit sokak egy szakterületen egész életükben produkálnak. Herman Ottót kortársként nehéz lehetett szeretni, vagy akár csak elviselni is. O másra született. Könyveit olvasva ma is tanít. A természet követeként és tolmácsaként ma is képes ekgazítani, kányítani a természetben '2 CHYZER és KULCZYNSKI 1891.
