Hevesi Attila - Viga Gyula szerk.: Herman Ottó öröksége (Miskolc, 2006)

RINGER ÁRPÁD: Herman Ottó és a régibb kőkor régészetének és őstörténettudományának miskolci születése

és megbírálta. Kitűnt, hogy a szeletai paleolit-kőipar típusos solutréen, melyben különösen a pompásan megmunkált babérlevélhegyek vannak nagy számban képviselve. Bírálgatása kapcsán OBERMAIER a szeletai paleolitek közül több darab, különösen pedig a szép babérlevélhegyek valódiságát kétségbe vonta és pedig a következő okoknál fogva: 1. A szóban levő kőeszközöknél hiányzik a patina; ennek nyoma, ha legcsekélyebb mértékben is, föltétlenül meg kellene legyen. A darabok teljesen frissek és azt a benyomást teszik, mintha nemrég készültek volna. 2. A\ egyes darabok felületén teljesen hiányzik az egységes megmunkálás a solutréi technika értelmében. A felületeken észlelhető törések brutálisak, látni le nem pattintott részleteket, melyeknek valódipaleoliteknél nem szabadna lenni. A két említett oknál fogva OBERMAIER a szeletai kőeszközök egy részét modern készítményeknek (moderne Fabrikate) mondotta, míg a többi darabot valódipaleoliteknek elismerte. Én ezt a váratlan kijelentést érthető megdöbbenéssel fogadtam, s mindjárt megjegyeztem, hogy a bemutatott példányok fölött minden kétely alaptalan és pedig a következjj okoknálfogva: 1. A véghezvitt ásatásokat személyesen vezettem s minden egyes kőeszköz föltalálása alkalmával, annak lelőviszpnyait nyomban a helyszínen megállapítottam és följegyeztem. A legtöbb darab bolygatatlan elsődleges fekvőhelyen találtatott, számos kőeszköz pedig vastag mésztufapad alól szemem előtt került a napvilágra. Kizártnak mondottam, hogy annyi kőeszköz leggondosabb begyűjtése közben az esetleges csalást észre ne vettem volna. 2. Az ásatásokat hámori munkások végezték, akik előzőleg paleoliteket életükben sohasem láttak. Csak mikor az első darabokat megtaláltuk, figyelmeztettem őket, hogy mit keressenek s hogy keresésre buzdítsam, minden talált darabért külön csekély jutalomban részesítettem őket. Kizártnak mondottam, hogy munkásaim ezen előnyükkel visszaélve, a paleolitek hamisítására határozták volna el magukat és utánzataikat titokban a felásandó rétegekbe rejtették volna. El sem képzelhető, hogy ezek az egyszerű emberek, akiknek paleolitekról fogalmuk sem volt, típusos solutréen kőeszközöket tudnának készíteni és még hozzá csekély különjutalmazás fejében! Kívülem és munkásaim kívül, tudtommal, a barlangban senki sem tartózkodott, a munkaidény elteltével pedig a barlang elzáratott és hatóságilag őriztetett. 3. A miskolci paleolitek között olyan darabokat is találunk, melyek teljesen egyeznek a Szektában gyűjtött és modern készítménynek nevezett darabokkal. Azok is ugyanabból a kékesszürke chalcecbnból készültek, kine'zésük szintén egészen friss és azokon is hiányzik a patina. Ezek szerint Miskolcon is vannak paleolitek, melyeknek valódisága ugyanazon okoknál fogva kétes, mint a hámori esetben. Különösnek mondottam, hogy a nevezett vidék ennyire el lenne árasztva hamisított paleolitékkel! Kinek állana érdekében, hogy a Szektában és Miskolcon talált szép paleolitek sorozatát hamisítványokkal gazdagítsd? Ilyen, meg hasonló argumentumokkal iparkodtam a szektái kőeszközök valódiságát megvédeni, de hiába. A es. kir. udvari múzeumot elhagytam anélkül, hogy sikerült volna a nevezett urakat a szeletai paleolitek valódiságáról meggyőzni. Tisztában voltam, hogy OBERMAIER megítélésében tévedett. "

7 Herman Ottó, aki megérhette a Szeleta-barlang ásatásának sikerét, győzelemre vihette a magyar ős emberkutatás felvirágoztatásának ügyét, 1914-ben bekövetkezett haláláig számos tanulmányban is foglalkozott a bükki ősember kérdésével. A megérdemelt külföldi eksmerés azonban nem sokáig váratott magára. Kadic Ottokár 7 KADIC 1915.