Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

akkor kétségtelenül többször is át kell metszenünk a tájak határát egy-egy néprajzi gyűjtemény gyűjtőkörének, „vonzáskörzetének" megformálásakor. Ha azt próbáljuk megérteni, hogy hol és hogyan kapcsolódik össze a kultúra táji megoszlása, annak viszonyrendszerei, ill. múzeumi öröksége, akkor kapcsolatot kell találnunk a különféle szintű régiók között is. A legvonzóbb feladat természetesen az lenne, ha a regionális múzeumok feladatainak kijelölésénél, ill. újfajta értelmezésénél figyelembe vehetnénk a regionális tudomány elvárásait, ami ugyan elsősorban a térrel foglalkozó társadalomtudományok közös alapfogalmait, elméleteit és módszereit foglalja rendszerbe, s azok felhasználásával vizsgálja a társadalmi és gazdasági jelenségeket és folyamatokat.

12 A múzeumi tevékenységben a régió többféle tartalommal jelenik meg: a gazdasági, történelmi, kulturális régiók együttesen adják meg tevékenységének kereteit. Az a határterületi diszciplína, ami a regionális térség komplex kutatását körvonalazza, s aminek alapvető kérdése, hogy miként alakítja az ember az őt körülvevő teret,

13 muzeális gyűjtemények létrehozása, ill. irányultsága szempontjából is alapvető problematika. Összefüggésében a lokális és a regionális értelmezése éppen úgy könnyebb, mint a regionális és globális problematikáé. Az említettek mellett természetesen sokféle értelmezés, közelítés elképzelhető. Mindazok a célkitűzések hasznosak lehetnek, amelyek intézményeinket egy-egy térség tárgyi örökségének gyűjtő- és tudományos feldolgozó helyévé teszik, s az ezekből fakadó tevékenység pedig a térség jellegadó tudományos és kulturális központjává avatja. Csak ez garantálhatja múzeumaink társadalmi megbecsülését, s az egymást váltó muzeológus generációk elfogadását és megbecsülését. IRODALOM ANDRÁSFALVY Bertalan 1980 Néprajzi csoport, kistáj és régió. Népi Kultúra - Népi Társadalom XI-XII. Budapest, 39-58. BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984 Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest BENKO, Georges 1999 Regionális tudomány. Horváth Gyula előszavával. Pécs CSILLÉRY Klára, K. 1977 A magyar népművészet változása a XIX. században és a XX. század elején. Ethnographia, LXXXVIII. 14-20. FEJŐS Zoltán (szerk.) 1998 A turizmus mint kulturális rendszer. Budapest FEJŐS Zoltán (főszerk.) 2000 A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest FÉL Edit - HOFER Tamás 1961 A parasztember szerszámai. Ethnographia, LXXII. 487-535. 12 BENKO 1999: 10-11. HORVÁTH Gyula előszava. 13 BENKO 1999: 15., 21-22.