Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

A korai piros-kék színösszeállítással pamutos szabadrajzú hímzéssel díszített da­rabokon is az országszerte ismert, reneszánsz előzményekre épülő régi stílusú mintakincs elemeivel találkozunk, a virágtő- és a rozetta­motívumokkal, melyekből a jellegzetes helyi hímzésmintákat, a lokális hímzőstílust kiala­kították (1. mintarajz). 3 Az úri hímzések hatását figyelhetjük meg a mintaelemek mel­lett a kompozícióban is. Az egyik legszebb ilyen stílusú darabot a HOM gyűjteményéből ismerjük (3. kép). Ezen a „cipés-madaras" mintájú lepe­dővég darab két részből áll, ezek mintáinak szerkezete mintegy egymásra rímel, hiszen azonos elemeket használ, de eltérő módon építi fel az egyes részeket. A felső részen, a lepedőre készített hímzésen találhatók az egymás mellé állított bokorminták hatszirmú nagy rozettákkal azaz „rózsák"-kal, közöttük a stílus névadó motívumai is megtalálhatóak: a kis madárka és a jellegzetes helyi elem a „cipe" (cipő). Ez utóbbi még - Fél Edit meg­látásai szerint - az egyes darabokon felis­merhetően edényt, vázát, cserepet formáz, így ez a bokorminta párhuzamba állítható más vidékekről is ismert edényből kinövő virágtöves, szimmetriára törekvő kompozíci­ókkal. Máshol már leegyszerűsödve levélként jelenik meg a motívum - s ebben az esetben Fügedi Márta szerint valójában egyszerű tulipánként szerepel. A mellé varrt lepedőfi­ók térkitöltő kompozíciójában szakaszos szerkezetű, ismétlődő motívumcsoportokat látunk, melyek felépítésében a vízszintes és függőleges tengelyek hangsúlyosak. A kö­zéppontba helyezett rozettákat leveles ágak fogják körül, s a peremdíszben alul és felül is megismétlődő elemeket, páros cipéket, négy­szirmú kisebb rozettákat és „vízfolyásos" hurkos hulláminda motívumot találunk. (Ezt a szerkesztési rendszert más bemutatott dara­bokon is láthatjuk. Vö. XXXV. és XLIII. színes kép.) 2. kép. Vagdalásos hímzéssel készített lepedővég (MM 81.62.5.) Kútvölgyi Mihály felvétele 3. kép. Korai lepedővég hímzésének rész­lete „cipés-madaras" mintával (HOMN 53.715.67.) Kulcsár Géza felvétele 3 Az előzőekben hivatkozott Matyó Népművészeti Dokumentáció anyagában található motívumkataló­gusból az 1850-1920-as évek között a lepedővégeken alkalmazott legjellegzetesebb matyó hímzésmotívumo­kat mutatjuk bc a mintarajzokon arányosan kicsinyítve.

Next

/
Thumbnails
Contents