Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

A Palóc Múzeum (Balassagyarmat) gyűjteményének nagy részét - különösen a textil területén - a II. világháború alatt nagy veszteség érte.

16 1949-től a múzeum részéről gyakorlatra kikért egyetemi hallgatóként sokat kutattam Hollókön, és ha tehettem, megfigyeltem a balassagyarmati piacon a matyó mellényeket, kötényeket, fejkendőket árusító kereskedőket. De találkoztam velük több alkalommal Hollókön is, amelyekről 1950-ben kérésemre Manga János fotókat is készített. A Néprajzi Múzeumban, ahol egyetemi éveim alatt (1948-1953) átnéztem a teljes férfiing-viseletet, majd 1964-ben a hímzett kötényeket, megtanultam Fél Edittől, hogy mindig a teljes viseletanyagot kell megfigyelni és a múzeumi gyűjteménybe megvásárolni az adott korszakból. így természetes volt számomra az, ahogyan pl. Hollókőn elterjedt a matyó mellények, másutt a kötények, fejkendök használata. Flórián Mária tanulmányában a különféle színes műselyem fonallal filcre hímzett matyó mellényt viselő, ünneplő öltözetű menyecskét mutató fényképfelvételt láthatunk,

17 amihez hasonló darab szerepel a Palóc Múzeum textilgyűjteményében. Kapros Márta 2005-ben megjelent kiváló tanulmányában ismerteti, hogy 1910-től miként terjedt el a „matyó lajbi" viselése Hollókön és környékén.

18 A viselet egyes matyó stílusú hímzett darabjainak leírása mellett ír a felvetett ágyak betétcsipkéiről is. Befejezésül megemlítem az 1970-es évek óta egyre jobban elterjedő egyházi jellegű matyó hímzéseket is. A Palóc Múzeumba a díszítőművészeti tárgyak mellett folyamatosan kerültek be a népi iparművészeti szakágakból (faragás, kerámia, szőttes) is különböző darabok. A Palóc Szövetkezet (Szécsény) 1955-ben és 1968-ban különböző méretű és minőségű szőtteseket ajándékozott, amelyek külön kerültek bemutatásra a Nógrád megye népművészete című kiállításon.

19 A Néprajzi Múzeum gyűjteményeiről 2000-ben, Fejős Zoltán szerkesztésében megjelent kézikönyv a bevezetőben és az Útmutató néprajzi gyűjtemények értelmezésére című tanulmányában felhívja a figyelmet a fenti problematika néhány összefüggésére is.

20 A Textil- és viseletgyűjtemény című fejezet szerzője Katona Edit, akinek a tanulmánya - különösen a történeti áttekintése, a problémák idő- és térbeli megismertetése miatt - igen hasznos mindnyájunk számára, akik ezen a szakterületen dolgozunk. A kárpát-medencei anyagot felölelő gyűjtemény a Magyar Osztálynak 1947-től vált különálló egységévé.

21 16 Manga János, a Palóc Múzeum igazgatója 1949 őszén felkérte Tálasi István professzort, az ELTE Néprajzi Tanszékének vezetőjét, hogy jelöljön ki egy hallgatót, aki a nyári és évközi szünetekben részt vesz a népvisclet-hímzés-szöttes szakágban Nógrád megye területén a gyűjtésben és a tárgyi anyag vásárlásában. A feladatra megbízást kaptam a professzor úrtól, így 1949-1952 közötti gyűjtéseim a Palóc Múzeum Adattárában találhatók. Szakdolgozatom is ennek a munkának az alapján készült, címe Az Ipoly melléki palóc ingviselet volt. (ELTE Néprajzi Tanszék 1953. 135 p.) 17 FLÓRIÁN 2000: 168. 178. kép. Vö. Kötetünkben Kapros Márta tanulmánya, 2. kép. Az említett fotográfia: Palóc Múzeum Fotótára 1559. 18 KAPROS 2005. - Kötetünkben olvasható a hivatkozott tanulmány korábbi szövegváltozata, melyhez fotókat közöl Manga János 1950-ben készített felvételeiből (1-3. kép). A szerkesztő megjegyzése. 19 Kapros Márta szíves közlése. 20 FEJŐS 2000: 9-49. 21 KATONA 2000: 191-198.