Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

6. kép. Gróf Zichy István divényi házának dolgozószobájában (Divény, ma Divin, Szlovákia) és azt majd később, a pusztaháznál fogom kipótolni. E helyett az egyszerre csak bádogmosdótálat, vizet, szappant és törölközőt hoztak és mosdással kínáltak. Miután ennek eleget tettem, láttam, hogy a számadó és bojtárjai is egymás után vetik le ingjüket és derékig megmosdanak. Közben távoli kocsizörgés hallatszott. A számadó odaszólt a kisbojtárnak: nézze ki, hogy >mi jár odakinn a pusztán?< mert a gulya már nagyrészt lábon volt és így nem lehetett jól kilátni. A gyerek kiszalad, visszajön és azt mondja: >Valami paraszt!< Közben én is kinéztem és láttam, hogy egy jómódú kecskeméti gazda jön, könnyű szekerén, jó pár lovával. De hát a pásztornál nincs gőgösebb arisztokrata, és ő mélyen lenéz mindenkit aki testi inunkéival foglalkozik. " Egy kisebb tanulmányút 1908 nyarán zajlott, amikor is Ipolyvisken vendégeskedett a szerző, aminek nyomát ismét megtaláljuk a Néprajzi Múzeumban: R.5422-es leltári számon a rajzgyüjteményben egy oldalról és szemből vászonra festett női portré található, amelyen kiválóan tanulmányozható a palóc női viseletdarabok jellemzője. A magyarországi tanulmányutak sorát egy nagy erdélyi körút zárta, amit azért szervezett, hogy megfelelő témákat gyűjtsön egy székely balladakötet illusztrálására. Következetesen járta végig a Székelyföldet, és Ajnád községben töltött el hosszabb időt. Sajnos, az ott készített vázlatairól és festményeiről sem tudunk semmit. Érdekes az is,