Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

kiugrott és hullámosan kísérte viselője mozgását, ez mind raffinait ízlésről és stílusérzékről tanúskodott." A férfiak viseletét ő viszont nem különösebben értékelte.

19 III. Iparművészet: textil faldíszek, fafigurák Juhász Árpád iparművészeti stílusára is Mezőkövesd volt hatással, s ezek az alkotások szép példái a szecesszió, s a gödöllőiek képviselte összmüvészet elvének is. A fent említett és elemzett rajzsorozat folytatásai azok az apró, színesre festett fafigurák, amelyek zömmel szintén a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találhatók (XIX. színes kép).

20 A kivitelezésben Inotay László és felesége segített. A formákat vékony falapból vágták körbe, fatalpra rögzítették, és mindkét oldalát festették. Itt említhető a viseletrajzok hatására készült textil fali dísz és selyemhímzések sora, amelyek kivitelezésénél is felesége működött közre. A többször idézett életrajzi visszaemlékezés egyébként felesége tehetségére is rávilágít, aki rajzot tanított, sőt „iparművészeti tárgyakat festett vagy színezett, amelyeket főleg külföldre küldtek ki." Később feljegyzését ezzel folytatja: „Édesanyám sok fekete alapú dobozt is festett édesapám matyó alakjaival."

21 Nem kétséges, hogy Juhász Árpádnak milyen módon voltak modelljei azok az emberek, akik között élt és figyelte őket munka közben, ünneplésük során, tehát az életben. Nem kellett kimerevített pózban modellt állni, ülni, erre szintén található utalás a visszaemlékezésben, mert például megtudjuk, hogy: „Az elmaradhatatlan kis rajzfüzete mindig kéznél volt. Hamar elővette, ha valami megörökítésre érdemeset látott és percek alatt ott termett a papíron a vidék, a tárgy, az ember vagy az állat, megszólalásig hűen."

22 írásos feljegyzésekről, sőt még naplóról is található említés: édesapámnak nagyon sok naplója maradt fönn, de ezek részünkre használhatatlanok voltak, mert a saját maga által alkotta gyorsírással voltak írva. Sok verse is volt ugyanilyen gyorsírással. Sajnos mindezek a háborúk folyamán elvesztek."

23 „...nemcsak a látható rajzok, képek, hanem a szöveg egy része is az ő munkájának az eredménye."

24 A néprajzi tárgyakról leánya így vall: „A népművészet remekei hozzátartoztak életünkhöz. Ez a szerény otthon tele volt képekkel, népi hímzésekkel, csempe korsókkal, virágokkal és a szeretet melegével. Függönyeink, abroszaink kalotaszegi lepedők voltak, írásos párnák, rúdravalók, matyó ingujjak tették barátságossá egyszerű otthonunkat."

25 Modellnek tekinthetők a művész által gyűjtött viseletdarabok, textilek, amelyek lakásdíszül is szolgáltak. Nem élettelen tárgyak, kellékek voltak azonban, hanem minden bizonnyal valódi ihletforrások. (XXV. színes kép) Felfedezhető a népi textilek hatása az arányokban, a felhasznált anyagokban, de még a színekben is. Például, posztó faldísze a matyó lepedőszélekkel való egyértelmű rokonságára utal (sujtásdísz a szegélyen, rojtozás) (XXVI. színes kép). A matyó asszonyok viseletének méltóságát, mozgásuk ritmusát ismétlik, jelenítik meg a csak reprodukcióról ismert posztó faldíszek, amelyek megoldása jól illeszkedik a korszak textilművészetébe (6. kép). 19 ZICHY 1993: 152. 2n 101805-101854, 101885-101909 Itsz. 75 db „modern gyermekjáték", 121203-121246 Itsz. hímzések, viseleti darabok. A leírókartonokon 1917, 1918 évszám szerepel. 21 Életrajz, 23. 22 Életrajz, 4. 23 Életrajz, 25. 24 Életrajz, 8. 25 Életrajz, 16.