Viszóczky Ilona szerk.: Eredmények és feladatok a matyóság néprajzi kutatásában (Miskolc-Mezőkövesd, 2006)

I. Életképek, festmények, illusztrációk, tanulmányok A „krónikás szerep" betöltői. Tájakról készült, főként ceruzarajzait nem elemzem, mivel a mostani téma főként a matyó viselettel foglalkozik. Ennek bemutatására elsősorban nagyméretű festményei, életképei alkalmasak, s ezek kevésbé vagy egyáltalán nem ismertek és főleg nem publikáltak. „Hazatérés a mezőről", 1911. (Olaj, vászon, 88 x 100 cm, Itsz. NMR 10607). Mezei munkából alkonyatkor hazatérő matyó viseletű párt ábrázol, az előtérben mezei virágok (XX. színes kép). Impresszionisztikus hatású kép, a magyar képzőművészet több korszakából hozhatnánk a témával és a kompozícióval párhuzamos példákat. „Mezőkövesdi körkép", é. n. (Olaj, vászon, 95 x 320 cm, Itsz. NMR 10605). Ezen a méreteiben is szokatlan, hosszú képen együtt van a település minden korosztálya, így a korabeli viselet teljes egészében tanulmányozható rajta (XXI. színes kép).

16 A kép egyegy részlete, a felnőttek és gyermekek kisebb-nagyobb csoportjai a társas kapcsolatokról is sokat elárulnak. Az egyes figurák párja, változatai, másrészt sűrítményei fellelhetőek a művész tusrajzaiban és festett fafiguráiban is. A Nemzeti Szalon 1913-as Tavaszi Tárlatán mutatták be a leltárkönyvben „Mezőkövesdi vásár" címen szereplő (1913. Olaj, vászon, 90 x 145 cm, Itsz. NMR 10604), a szakirodalomban „Dunnavásár" címmel publikált festményét. Ez a kép a legjobban komponált, arányaiban, színeiben is legösszefogottabb munkája. A háttérben apró házak látszanak, az előtérben a címadó téma (XXII. színes kép). A festménnyel nagyjából egy időben vagy még később készíthette Kóris Kálmán (1878-1967) azonos témájú fényképfelvételeit, amelyeket a Herman Ottó Múzeum fotógyüjteménye őriz. Úgy látszik, hogy a színpompás viseletek, az élénk színű karton ágynemühuzatok festőisége, a figurák és a tárgyak szerkezeti összhangja más korabeli művészre is hatással volt. Erre példa Helbing Ferenc (1870-1958) grafikusművész szintén „Dunnavásár" című munkája, amelyet a Magyar Iparművészet 1914-ben közölt, (475. 385. kép). „Beteglátogatás", 1911. (Olaj, vászon, 80 x 90 cm Itsz. NMR 6694) Ez a hétköznapi témát bemutató kompozíció a viselet és a betegágyon feltornyozott ágynemű festőiségét ragadja meg (XXIII. színes kép). „Aratás" é. n. (leltárkönyvben „Mezőkövesdi aratójelenet". Olaj, vászon, 130 x 190 cm, Itsz. NMR 10599). A nyári meleg, a napsütéses búzatábla aranyló színe és az ég kékjének egymásra hatása uralkodik e kompozíción, amelyet a különböző pózban ábrázolt figurák tesznek élettelivé. Talán ezen a képén tudott legkevésbé megbirkózni a művész a nagy méretek adta nehezeb.b kompozíciós feladattal (XXIV. színes kép). A Néprajzi Múzeumban Juhász Árpád alkotásaként leltárba vett további festményekről csupán annyit érdemes megemlíteni, hogy vagy a szerzőségük bizonytalan (R 10600 Majális) vagy igen rossz állapotúak. (Ez utóbbi annyiban megváltozott, hogy a közelmúltban több kép is restauráláson esett át: pl. R 10598, Mezőkövesdi asszony). 16 A „körképet" csupán elnevezésében lehet egybevetni az 1892-1894-ig készült Feszty-körképpel. Sajnálatos tény, de ma már tudománytörténeti adat, ami egy, dr. Bátky Zsigmond által 1920. márc. 24-én írott levélből derül ki, hogy az 1917-ben 3390 koronáért megvásárolt tárgyakat csak részben fizették ki özv. Juhásznénak. A tartozás azonban nem a múzeumot, hanem Scmayer Vilibáld akkori osztályvezetőt terhelte, aki még 1920-ban is 200 koronával adós volt. NMI 34/1920. Értesítés az Igazgatóságtól Juhász Arpádné tárgyai ügyében. Néprajzi Múzeum Irattára. 17 Itt köszönöm meg Viga Gyulának, hogy a fotóra felhívta figyelmemet.