Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

4. Közlekedés, szállítás, piac

33. kép. Rakoncás szekér, kolesz a csűristálló előtt. Hangony, Gömör m. Paládi-Kovács A. felv. 1959. létezett, s a négy-öt felnőtt férfi közül az egyik volt a kocsis, aki lovas szekérrel járt, másikuk az ökrökkel dolgozott, a harmadik a család juhait őrizte, apjuk pedig a család egyéb ügyeit intézte. Borsodszentgyörgyön a Németh hadnagy családban ez volt a munkamegosztás. Állandóan tartottak 2 lovat és 2 ökröt, s a hordás idejére még egy pár ökröt vettek, amin túladtak a munka végeztével. Három szekerük volt, egy ökrös, egy lovas és egy fatengelyes nyári szekér. Ez utóbbit csak hordáshoz, a kévés gabona és a széna, sarjú betakarításához vették igénybe. Ismeretes volt ez a jármű a Barkóság legtöbb falujában. A Hangony völgyében, a dél-gömöri falvakban az 1960-as évekig használták. Hossza a Medvesalján 5-5,5 m volt. A rövid, fuvarozásra használt szekértől abban is különbözött, hogy soroglyák nem tartoztak hozzá. Oldalai is magasabbak a rendes szekérnél. Nem zápok, hanem karfák vannak benne, azaz a felső dorong fölé nyúló, annak furataiba illeszkedő pálcák, amelyek mint a létra fokai követik egymást. A nyári derekat (szekéroldalt) elöl-hátul lőcsök támasztották ki. Ezeknek felső vége kb. 30-35 cm-rel a szekéroldal fölött, nyársban végződött (35. kép). Vasalás az egész járművön alig volt, a lőcskarikától, lőcstoktól, a kerékagykarikától, a kerékszögtől és a rajtól eltekintve. A szekér tengelye tölgyfából volt. A nyári szekeret nem szokták rövidebbre, hosszabbra engedni, szétszerelni. Gabonahordás idején nagy házivászonból készült ponyvát terítettek bele, hogy a kipergő szemet is megmentsék. Kezdésnek elöl és hátul is fektettek bele 6-6 kivét kalászával a szekér közepe felé fordítva. Majd a derék közepére fektettek 3-3 kévét, hogy kalászuk ráfeküdjön az előbbiekre. Aztán tettek a fenékbe 6 kévét foglalónak. Akkor a négy nyársba (lőcsvégbe) szúrtak egyet-egyet, majd kalászával