Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

9. Az esztendő ünnepei jeles napok

72. kép. Búcsúsok az apátsági templom bejárata előtt. Bélapátfalva, Borsod m. [1950-ig]. Pápai Károly felv. kb. 1900-ban. NM F 2014. megyéből érkezett búcsúsok nagy sokasága. A látványt fokozta a falvanként buzgó énekszóval, templomi zászlók alatt vonuló csoportok színes ünnepi népviselete, az öltözetek tarkasága (72. kép). Falusi búcsúkon az áhítat legfeljebb a templomi körmenet végéig tartott. A nyár és az ősz jeles napjai a gazdasági élet eseményeihez kapcsolódtak. Kepésaratók aratókoszorúiról, kepebáljáról, szüretelők mulatozásairól már esett szó, de az állattartóknak is voltak számon tartott napjaik. Kisasszony napja táján abbahagyták a juhok fejesét és a nyáj közé engedték a kosokat. A juhászok esztendeje régebben Mihály-napig (szept. 29.), sőt Demeterig (okt. 26.) tartott. Demeterkor hornyánszkodtak (költözködtek), ahogy a nóta is mondja: „Ha ki tő töm azt a kis esztendőmet, Demeterkor jönnek értem szekéren, Felteszem a tulipános ládámat, Furulyámat, dudámat. " Pemeter napján tartották a juhászbáldot, juhásznapot, amire messzi környékről, távoli tanyákról is összesereglettek. Vendel mint a juhászat védőszentje napja is említhető (okt. 20.). Zabar, Váraszó környékén, a Tárna-völgyén a gazdák körében erős a Vendel-kultusz. Helyenként fogadalmi ünnep, ezen a napon nem dolgoztak.