Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe (Miskolc, 2006)

8. A társadalom és a családi élet

Mindkét háznál a legközelebbi rokonok segítettek a munkában, ami pénteken a favágással folytatódott, este pedig az asszonyok gyűltek össze csigacsinálóba. Szombaton délelőtt megépítették az udvaron a lakodalmi konyhát, s délutánra zöld gallyakból elkészült a sátor is. A meghívottak közben egész nap hordták a lakodalmas házakhoz a sok kalácsot (morvány, fentő, kürt, lepény, perec). Pálinkázgatással járó, szívesen végzett munkálatok voltak ezek a komák, sógorok számára. Szombaton vagy vasárnap este szokták vinni amenyasszony ágyát. Várkonyon hat-nyolc nyoszolyóasszony ment a vőlegénytől a menyasszony házához az ágyat kikérni. Szószólónak a falu egyik tréfás emberét vitték magukkal. (A gömöri Barkóságban mo70. kép. Vőfélyek. Bélapátfalva, csolyának is nevezték a bolondozó, Borsod m. [1950-ig]. Pápai Károly felv. nevettető szószólót.) A 20. század kb. 1900-ban. NM F 64367. elején még nem sok bútort kapott a menyasszony. Domaházán csak egy festett ládát, egy komótot és nyoszolyát vitt a házasságba. A bútorokat legtöbb helyen szekéren, csengős lófogattal szállították el, de Várkonyon a nyoszolyát is gyalogosan vitték az asszonyok. Az ágynemű átadása vidám hangulatban folyt. Gondosan megszámolták a fejeteket (párnákat), vigyázva, nehogy lopjanak belőle a vőlegény nyoszolyói. A tréfa kedvéért ellopott ágyneműt csak sok alkudozással, mézespálinkávaX lehetett kiváltani. Egyébként is megvendégelték az ágyvivőket vacsorával, itallal. Még el is ejtették a párnát, olyan pityókásak voltak hazafelé. Domaházán az 1950-es években 16 asszony ment az ágyneműért (8 fejel, 2 derekalj, 2 dunna). A dunnákat batyuban, a párnákat a kezükben vitték, és végigdalolták az utat. Utánuk a menyasszony rokonságából is ment még 16 asszony a maradék holmival, s az ágyat megvetni. Őket a vőlegényes háznál vendégelték meg, itatták le pálinkával. Az új pár ágyát a 19. század végén a padláson szokták felállítani, éjfélkor ott volt a menyasszony fektetés. Vasárnap délután mindkétháznál kezdődött a lakodalom, a tánc. Felöltöztették a menyasszonyt, aki a 19. században is tiszta fehér ruhában ment az esküvőjére. Dédesen még a nyoszolyólányok és -asszonyok is tiszta fehérben voltak a 20. század elején. Ünneplő feketét húzott a vőlegény, aki a jegyruhát (inget, gatyát) csak másnap, a menyecske felkontyolása után vette fel. A nyoszolyólányok. is bukrétát adtak az őket kísérő legényeknek.