Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)
Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága
művei nem hiányoznak. Az európai szőlősboros exlibris-termésről Lucas Cranach születési helyén, a németországi Cronach város könyvtárában már két ízben rendeztek nagyszabású kiállítást művészünk lapjainak jelenlétével. A budapesti Mezőgazdasági Múzeum ilyen témájú kisgrafika-gyűjteményének alapját 1969-ben a magyarországi születésű, s a lengyelországi Tarnow-ban élt Lippóczy Norbert agrármérnök vetette meg 800 darabból álló adományával. Mecénási tevékenységét később is folytatta. Az ő adományai, valamint az intézmény gyűjtőtevékenységének eredményeként az anyag tovább gyarapodott. Amikor 1984-ben a múzeum e gyűjtemény katalógusát kinyomtatta, az már 3500 ilyen lap adatait tartalmazta. Fery Antal munkásságát 107 kisgrafikája képviseli a katalógusban, az abban szereplő több száz európai művész között az övé a legnagyobb számú alkotás. 4. Természeti értékeink, fák, virágok, kertek idéződnek emlékezetünkbe leglíraibb hangulatú lapjain. 1981 óta alkotásjegyzékében egyre több olyan alkotás szerepel, melyen valamelyik botanikus kert vagy arborétum neve látható, a tájra legjellemzőbb fa vagy növény levelének, virágjának ábrázolásával. Ezeken az alkalmi grafikákon az ex libris mintájára ex herbario (magyarul: növénygyűjteményéből) szavak szerepelnek. Szép formájú fügefalevelet látunk a Gellérthegy növényi értékeit figyelmünkbe ajánló lap díszeként. Egy másik metszeten a Városligeti tó partján élő mocsári ciprus ága jelképezi e nagy múltú parkot. A lipótvárosi Bazilika mellett egy Kínából származó ritka fa él, a neve: Kínai susogófa. Ennek virágzó ága látható az „Ex herbario Szent István tér" feliratú fametszeten. Ugyanilyen szépséges jelképek díszítik a Tabán, Népliget, Vérmező, Múzeumkert értékeit megörökítő lapokat. Nem hiányoznak a sorozatból az arborétumok sem. Egy fenyőtobozos lap az alcsúti, egy égerleveles grafika pedig az erdőtelki arborétum meglátogatására csábítja a nézőt. „Szent Margit sziget - az első magyar kertművészeti emlék, 1251" hirdeti egy grafika. Ezen a domonkos apácák ruhájában a sziget névadója látható, kezében zsoltáros könyvvel, liliommal. A mintegy 40 lapból álló sorozatban „In memóriám" lapok emlékeztetnek a botanika jeles művelőire: Linnére, Jávorka Sándorra. A gazdag „termés" láttán a grafikabarátok körében joggal merült fel a kérdés, kik azok a szerény, névtelenségbe burkolózó mecénások, akik ilyen ízléses kisgrafikákon népszerűsítik természeti értékeinket? A lapokon ugyanis az alkotóművész FA szignója mellett két címerpajzson egy-egy monogram is szerepel: PL és TF. 1989-ben a Kisgrafika című lap cikke fedte fel kilétüket: Pesti László és Tarjányi Ferenc fővárosi kertészeti szakemberek voltak a lapok kigondolói. Fery Antal ezekkel a metszeteivel új színt hozott napjaink magyar kisgrafikájába. Tegyük hozzá, Európa-szerte sem található hasonló terjedelmű és rendeltetésű sorozat. A lapokból 1992. tavaszán a Mezőgazdasági Múzeum Soroksári Gyűjteményében kiállítást rendeztek. Ez alkalommal az anyag König Róbert grafikusművész har-4
