Fery Veronika szerk.: Fery Antal élete, munkássága, alkotásainak jegyzéke (Miskolc, 2005)
Dr. Soós Imre: Fery Antal grafikusművész élete, munkássága
lopédiájának újabb kötete, melyben Fery Antal munkásságának francia nyelvű ismertetése is olvasható, 23 kisgrafikájának bemutatása mellett. Ő az első magyarországi grafikus, aki ebben az illusztris sorozatban szerepel. Kisgrafikái Fery Antalnak számos barátot szereztek Olaszországban is. Ezek egyike, Mario De Filippis, a neves gyűjtő és grafikai könyvkiadó a születésnap alkalmával remekbe készült kiadvánnyal köszöntötte magyar barátját, elemezve ebben lelki rokonságuk eredetét és hatását. (A kiadvány nem áll egyedül. Mario De Filippis Fery Antal elhunyta után ugyanilyen nívós kiadvánnyal emlékezett meg a művészről). A nyolcvanas években a szerencsi várban nagyarányú restaurálási munka folyt, ezért a múzeum kiállításait sem lehetett látogatni. 1992-ben fejeződött be az Erdei Ferenc Ybl-díjas építész tervei alapján végzett jelentős helyreállítás. E XVI. századi eredetű vár falai között júniusban nyílt meg dr. Petrikovits László orvos kb. 600 000 darabot kitevő levelezőlap-gyűjteményének legértékesebb darabjait bemutató kiállítás. Ettől kezdve tekintheti meg a közönség a múzeum Fery Antaltermét is, melyben a város szülöttjének és díszpolgárának életművét igényes válogatás idézi fel. A Cukorgyár egykori bádogos tanulójának művei „hazatértek" a Rákóczi-vár falai közé. Az állandó kiállítást 2003-ban a Zempléni Múzeum felújította. A művész életpályájának áttekintése után most munkásságának összefoglalását, értékelését várja joggal az olvasó. Ennek az igénynek megfelelni nem kis feladat, hiszen a művész kisgrafikáinak száma jóval meghaladta a 2000 darabot. E sorok írójánál hivatottabb szakemberek nyilatkoztak már életművéről itthon és külföldön egyaránt. A megszólalók egyhangúan dicsérték a művek magyar szellemiségét, a kevéssel sokat mondás bennük testet öltött erényét. Kiemelték lapjainak férfias erejét, a grafikákban megnyilvánuló emberszeretetet, optimizmust. Sok gyűjtő lett tisztelője kisgrafikáinak emblémaszerű tömörsége, az ábrázolt személyek portréjának lényegre törő megjelenítése, történelmi korok hangulatának hiteles átélése miatt. Mindezek kiegészítéséül rá kell mutatnunk témaválasztásának gazdagságára, ugyanis ex librisein és alkalmi grafikáin életünknek, kultúránknak úgyszólván minden jelensége visszhangot kap. A jobb áttekintés érdekében erőszakot kellett elkövetnünk az életművön, amikor megkíséreltük a lapok témánkénti megosztását, íme a felosztás: 1. A történelem nagyjai, írók, művészek arcképei, 2. műemlékek, nevezetes épületek, 3. szőlős-boros ex librisek, 4. természeti értékeink, fák, virágok, 5. minikönyvek. Természetesen e főbb csoportokon kívül sok más téma is megjelenik az exlibriseken és az alkalmi grafikákon. 1. A portré fába metszése, egy-egy író, művész arcvonásainak a tenyérnyi ex libris felületén való meggyőző megjelenítése a szakma legnehezebb feladatai közé tar-