Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Kútba estem, ki húz ki?... " - A palócföldi fiatalság társas élete és szórakozásformái

letdarabokból menyecske és menyasszonyi ruhát vettek fel, ám ilyenkor a kéregetés elmaradt.

48 Egerbocson már többféle tréfás és riasztó figurát jelenítettek meg a maskarázó lányok. Férfi, öregasszony, oláhcigány és fehér lepedőbe burkolt, lisztes arcú és krumplifogú „halál" alakja táncolta körül és forgatta meg a gazdát. Egy kis hurkát vagy kolbászt mindenütt kaptak, s ezt a fonóba visszatérve, néha egy-egy öregasszonynál sütötték meg.

49 A téli leány-összejövetelek egyik leginkább ismeretes napja szokás szerint Lucához (december 13.) köthető.

50 Tarnaleleszen e nap estéjén a lányok a fiús házak ablakaira kukoricát, Szilvásváradon árpa-magvakat dobáltak. Ha az otthonülők így kiáltottak ki: „Majd elmentek", annak nagyon örültek a kapunál megbújó és fülelő leányok. Kifigyelve ezt, már éjfél közeledtével nyomukban tréfás kedvű legények jártak, akik a háziak bosszantására apró kavicsokat szórtak az ablakba. Az esti falujárás után a lányok egyegy háznál gyülekeztek ismét, ahol kukoricát pattogtattak, mónárkalácsot sütöttek, vagy a fiúk neveivel megírt cédulákkal „töltött" haluskát főztek. Karancskesziben 13 darab ilyen tésztát főztek meg, majd mindennap csak egyet-egyet vettek ki a lábasból. Amilyen név maradt az utolsó galuskacédulán - úgy tartották - olyan keresztnevü udvarló vagy férj akad farsangtól. A férjvarázsló ólomöntés Bükkszéken még az 1940-es évek végén is jól ismert szokás volt, míg Mikófalván

51 és Szilvásváradon a sötétben utcára kifutó leány azt leste, hogy milyen nevű férfi vagy legény jön arra leghamarabb. A mikófalvi lányok némelyike egy-két kis csomót vágott hajából, s azt - magához csalogatásul - a legény fara alá tette a fonóban. Egyik egerbocsi adatközlőnk elmondta: annyira hitt az ifjú menyecskék elmondásának, hogy Luca éjjelén apja nadrágját tette a feje alá, s később sokáig arra gondolt, amilyen nevű és akihez hasonló alakú emberrel álmodott.

52 A lehetséges jövendőbeli kifürkészése, annak módozatai emellett egyként kapcsolódtak karácsony böjtjéhez vagy szilveszter éjszakájához. Mátraszőlősön, Szilvásváradon és Mikófalván e napokon, amikor mákos guba került az asztalra, az eladósorban lévő leány egy falatot lekapott apja villájáról, majd azzal kiszaladva az útra figyelte, milyen nevű férfi jön arra. Mátraszölősön - még karácsony böjtjén - egy almát tettek zsebre a templomba induló lányok. Úgy tartották, hogy ha mind a három misén (az oltáriszentség felemelésekor) beleharapnak, majd hazatérés után a kapuba kiállva ez vagy az a nevű ember közelít, arrafelé viszik majd férjhez. A szilvásváradi leányok az 1930-as években egy bokor- vagy faágra szúrták fel a mákos gombótát, majd lestek, hogy hány nap múlva viszi el a madár. A napok számából a keretes vagy férjhezmenetel éveire következtettek. Ugyanezt gondolták az újév reggeli disznóröffenés vagy a kutyaugatás számából. A vízkereszt (január 6.) napjáva! kezdődő farsang időszakában került sor - elsősorban a nógrádi palócok körében - a „lányok vasárnapjá"-ra, amely szokásról korábbi híradások is rendelkezésre állnak. Főként a Karancs-vidékről (Karancskeszi, Mátraszőlős, Bocsárlapujtő) van ilyen adatunk.

53 Marakodi-pusztán az 1930-as években még a farsangvasárnapot megelőző hét végén, majd a háborút követően egy héttel utóbb tartották a 18 ö. Nagy Dezsőné Tóth Ilona sz. 1913., ül. Sőregi Pálné Szőke biszi Gizella sgy. 19 Tóth Márkusné Csőre Piroska sgy. ,0 Vö. Manga J., 1979. 197-200. és a különböző „férjvarázsló" módok András-napjához is kötődő típusairól UjváryZ., 1975. 66-69. M PA 583-79. Orsi Zoltán gyűjtése. '

2 Balogh Béláné Berecz Gizella sz. 1919. sgy. 11 Szabó Andorné, 1956.; Manga J., 1979. 216-218. A külön tartott asszony- és leánymulatsághoz vö. Jávor K., 1969.