Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - Istvánffy Gyula játékgyűjtései

Szúcson s Bekölcén az alábbi „csere-verssel" próbáltak kedveskedni: Isten tehénkéje, adjál nékem vajat, én meg adok tejet?

1 A héjariasztók funkciója az alábbi volt: „A kis libapásztorok egyik legfőbb ellensége a héja. Ha nem vigyáztak, rákapott a libaseregre, s egymás után hordta el a ki subákat. Amint a gyerekek megpillantották a kék égen körözni, tele torokból kiáltozni kezdtek".

24 Héjjá, héjjá, lakatos, Látom, lábad ripatos, Míg azt le nem mosalod, Aggyig libát nem adok. Csellőre, csattogom, Ángyom ablakára, Hozz' ki lányom az ollót, Nyírjuk, szabjuk a posztót, Vessük a héjjának. (Sáta) Héjjá, héjjá, lakatos, Látom, lábad ripatos, Addig libát nem adok, Míg a lábad nem mosod. (Bocs) Szőllőre, csattogom, Ángyom asszony ablakára. Nyisd ki ángyom ablakod. Szőr, szőr, libaszőr, Kicsiny a lány, majd megnő. (Balaton) Más, további változatok: Héjjá, héjjá, Náczi, Nem tudsz libát fogni! Od'adom az anyját, Szarom a libáját. (Balaton) Héjjá, héjjá, lakatos Otthon van-e most Lajos? Otthon, otthon. Mit csinál? Hason fekszik, úgy dudál. (Bocs) Héjjá, héjjá, lakatos Kilátom a kakasod. Addig libát nem adok, Míg csak el nem takarod. (Ballá)

25 23 Istvánffy Gy., 1963. 117. 24 Borsai-Kovács i. m. 93-95. 25 Istvánffy Gy., 1911. 368.; Uő. 1963. 116-117.; Vö. még Kriston Vízi i. m. 509.