Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - Népi gyermekjátékok a Palócföldön

Népi gyermekjátékok a Palócföldön M

int emlékezetes és a feldolgozásokból immár jól kitűnik, a palócok kutatására szerveződött munkaközösség irányítói az 1970-es évek közepétől a gyermekfolklór és a népi játék témakörét is önálló tanulmányozás területévé javasolták, illetve tették. Ezt indokolta egyfelől a folklórgyüjtemények, leírások és publikációk (más régióhoz képest szintén egyedülálló) gazdagsága a népi játékkultúra esetében is - Istvánffy Gyulától mondjuk Dorner Aurélon, Melich Jánoson vagy Bakos Józsefen át a kiváló Lajos Árpádig. Igaz Mária s Borsai Ilona, Ujváry Zoltán professzor vagy Küllős Imola tanulmányai pedig ezt a sort bővítették és szélesítették jelentősen. A mostani beszámoló szerzője - a debreceni Alma Materben kapott emlékezetes indíttatások nyomán - „hivatalosan" 1978-tól Borsod megyében, majd Hevesben gyarapíthatta (kitűnő kollégák segítségével!) néprajzi ismereteit és e múzeumok tárgyi, valamint adattári gyűjteményit egyaránt. Dr. Bakó Ferenc bátorítására pedig részesülhetett a közös terepmunka és az egyre szaporodó résztanulmányok, előmunkálatok lokális és tematikus monográfiák megjelenésének minden örömében. Amikor a palóckutatás során végsőként kiválasztott húsz nógrádi, hevesi és borsodi településen folytatott, a népi gyermekjátékok körében végzett gyűjtőmunka anyagát foglaltuk össze, a földrajzi behatároláshoz tematikai szűkítés is tartozott. így a feldolgozás és a közlés során (Palócok IV., Gyermekjátékok 487-594.) nem foglalkoztunk az igazán nem is gyermeki, az ún. dramatikus színjátékszerű szokáscselekményekkel, valamint a gyermekeknek az év, a közösség jeles, családi vagy gazdasági szempontú szokáskörében való szerepükkel. A palócföldi fiatalság, a serdülők s a párválasztás felé tartók hagyományos társas életét és szórakozásformáit pedig később külön tanulmányban dolgoztuk föl. A gyermekjátékok esetében ezúttal is kitűnik, hogy a család gazdálkodásán alapuló jellegzetes életmód és közösségi viszonyok, az iskola és a tágabban vett, egyre erőteljesebb mozgásba lendülő kulturális hatások mellett a gyermekfolklór és a palócföldi népi játékkultúra maradványelemei még ma is mennyi tradicionális, sok helyütt csaknem ősi mozzanatokat őriznek. A csecsemőkortól az iskolás évek végéig terjedő szakasz gyermekjátékainak bemutatásakor hét különálló csoportot különítettünk el. Ezek a következők voltak: 1. Dajkarímek, mondókák, dalocskák 2. Egyszerű játékok 3. Játékszerek 4. Énekes-táncos játékok 5. Mozgásos vagy testedző játékok 6. Értelemfejlesztő játékok 7. Népszokások utánzása.