Kriston Vízi József: Vendégségben Palócföldön (Miskolc, 2004)

„Termett a meggyfa... " - A palócföldi játékkultúra gyűjtésének történetéből

gyöm, haja..." refrénű és típusú hídjáték magyar és szlovák párhuzamaival foglalkozott.

28 Szabó Andorné rimóci, nógrádmegyeri, ceredi, szandai és nógrádsipeki adatokat közöl a libaőrző gyermekek folklórjából.

29 A Börzsöny néprajzát feltáró tanulmánykötetben Igaz Mária nagy terjedelemben közli gyűjtésének anyagát „Énekes játékok az Ipoly környékéről" címmel. 0 Ugyanitt foglalja össze Ikvai Nándor a mancsozással kapcsolatos szórványadatokat a vizsgált területről.

31 A Nógrádsipekkel foglalkozó, kifejezetten folklorisztikai tanulmánykötetben Küllős Imola a „Csillag Boris..." kezdetű gyermekjátékdal helyi és eddig ismert variánsainak szövegelemzését végzi el.

32 Régiónkra vonatkozóan a nagycsaládban élt és nevelkedett gyermekek és ifjak életére, így játékaikra is számos kiváló adatot kínál Morvay Judit könyve, az „Asszonyok a nagycsaládban".

33 Manga János „Palócföld"-je pedig elsősorban a Nógrád és Heves megyei részletek miatt figyelemre méltó.

34 Az Észak-Magyarország néprajzi képét sajátosan színező barkóság népéletének összefoglalásában legutóbb Paládi-Kovács Attila szentelt figyelmet az ide vonatkozó játékanyagnak.

35 A gömöri palócság népköltészetéből közölt gazdag kötetekben Ujváry Zoltán a gyermekjátékdaloknak is méltó helyet szentelt.

36 A fentiek mellett fontosnak látszik, hogy külön szóljunk azokról a gyűjteményes munkákról, amelyekben a korábbi - régiónkra vonatkozó - gyűjtések közvetlen vagy közvetett formában nyertek megörökítést. Időrendben haladva ezek között elsőként kell megemlíteni Porzsolt Lajos ma is jól forgatható művét, amely 1885-ben jelent meg „A magyar labdajátékok könyve" címen.

37 Lapjain a korabeli, s a még néhány évtizeddel ezelőtt is játszott labdázó típusok minden (összesen 110) főbb változata szerepel. Személyes gyűjtéseinek pontos leírása miatt ma is nagy haszonnal forgatható. Történeti áttekintése során többek között a következőket állapítja meg: „Jelen napjainkban a magyar labdajátékot leghelyesebben játsszák a Heves-, Bihar-, Somogy-, Tolna- és Vas megye lakói...; legnagyobb szakértelemmel és kedvvel játszanak különösen a csurgói, gyönki, pécsi, gyöngyösi, kecskeméti... diákok."

38 A Porzsolt-féle könyv után néhány évvel szintén egy, a gyermekjáték-kutatás számára ma is alapvető fontosságú monográfia jelent meg. Kiss Áron „Magyar gyermekjáték-gyüjtemény"-éről van szó, amely minden többi feldolgozáshoz megbízható történeti-összehasonlító anyaggal szolgál.

39 Mondhatjuk, hogy talán egyetlen figyelemre méltó munka sem született, amely ne idézte vagy használta volna e gyűjteményt. Kiss Áron vállalkozása azért is igen fontos, mivel egyrészt egy széles körű hazai gyűjtőhálózat megszervezésével, másrészt pedig a játékok lehető legpontosabb lejegyzésének (így az énekes játékok kottázásának) igényével lépett fel, s valósította meg e vállalkozást. Innen tudjuk Abaúj, Borsod, Gömör, Heves és Nógrád megyei gyűjtőinek névsorát. A több mint félezer oldalon közölt anyag már a későbbi 28 MELICH János 1939., 1940/a. és 1940/b. - Vö. még újabb eredményekkel: UJVÁRY Zoltán 1975. 29 SZABÓ Andorné 1957. 30 IGAZ Mária 1977. 31 IKVAI Nándor 1977. 641-642. 32 KÜLLŐS Imola 1980. - Vö. még: BORSAI Ilona 1968. 160. 33 MORVAY Judit 1956. 34 MANGA János 1979. 35 PALÁDI-KOVÁCS Attila 1982. 170-173. 36 UJVÁRY Zoltán 1977. 31-35., 141-163., és uő. 1980.415-436. 37 PORZSOLT Lajos 1885. (1985.) Kecskemét. 38 PORZSOLT Lajos 1885. 8. 39 KISS Áron 1891. - A nála közölt játékokra vonatkozó hivatkozásokat és összevetésünket a gyűjtött anyag tárgyalásakor tesszük meg.