Viga Gyula: Tájak, ízek, ételek B.-A.-Z. megyében (Miskolc, 2004)

A HAGYOMÁNYOS KULTÚRA TÁJI-TÖRTÉNETI TAGOLÓDÁSA BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN (A regionális életmód-stratégiák feltételei és változatai)

5. kép. Mezőkövesdi matyó család, 1904. (Kőris Kálmán felvétele) területének lokális önfejlődései. Ezek alapja azonban egy fokozatosan egységesülő műveltségi alapréteg. A térség műveltségi arculatának formálásában igen jelentős szerep jutott az idegen etnikumokhoz tartozó népcsoportok migrációjának, amelyek részt vettek a terület gazdasági organizációjában majd reorganizációjában, s — létszámuktól, gazdasági-műveltségi állapotuktól, szerepüktől függően - hatottak környezetükre. Ebben a vonatkozásban több történeti réteget kell elkülönítenünk, amelyeknek eltérő volt a hatásuk is a műveltségre, ül. amelyek vélhetően különböző fokon integrálódott műveltségi csoportokban asszimilálódtak vagy őrizték meg magukkal hozott műveltségük különböző részeit, elemeit. A gazdasági-társadalmi fejlődésnek megfelelően, a migrációk történetében éles cezúrát jelent a kései feudalizmus, ill. a török háborúk kora, különösen a török alól felszabadult területek gazdasági reorganizációja. Számos telepítő tényező évszázadokon át folyamatosan hatott, s talán joggal feltételezhetjük, hogy a betelepülők különböző generációi között is kimutatható a folytonosság, a bevándorlás szándéka és öröksége. Ilyen tényezőnek tarthatók elsősorban a sík vidékek mezőgazdálkodó térszínei, amelyek kihívást jelentettek a hegyvidéki csoportok számára. Attelepülésükhöz az időszakos telepítési hullámok mellett, útmutatóul szolgálhattak a sík vidéken végzett időszakos mezőgazdasági munkák is, amelyek elvégzésére a 16—17. századtól nagy számban áramlottak az Alföldre a Felföld magyar, szlovák, ruszin népességének csoportjai. Telepítő tényezők voltak a bányászat és a hegyvidéki iparok is, amelyek évszázadokon át pl. különféle