Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Keletközép-Európa a 13-15. században

dákban tartogatták kelengyéjüket. Közép-Európa parasztjainak nyomában járó keleti szomszédaik egyelőre nemigen voltak hajlandóak megválni a régi lakberendezéstől, ragaszkodtak az ácsolt ládákhoz. Az asztalosok remeke, a faragott és festett (renaissance, majd barokk mintájú) ládák éppen ezért jóval később terjedtek el, jószerével a 17-18. században váltak nélkülözhetetlen kellékeivé a paraszti lakáskultúrának. A 15-16. szá­zadból megmaradt, Kronstadt környéki német anyanyelvű falvakban a templomok ládái ácsolt bútordarabok, festett mintáik rokonságot mutatnak az alsó-szászországi példá­nyokkal. (Talán a „templomos lovagok" templomépítészeti hagyományai miatt tapasz­taljuk a korántsem véletlenszerűnek tűnő egyezéseket!) Meglehet, hogy a telepesek hagyományainak emléke vagy őseik szülőföldjével to­vábbra is ápolt kapcsolata adhat magyarázatot, mi lehet ennek a látványnak az oka. Min­denesetre tény, hogy Keletközép-Európában minden paraszt, amikor berendezte otthonát, a 17-18. században ragaszkodott az ácsolt bútorokhoz. A Német-síkságon épült házakban - holland példák nyomán - hatalmas állószekrények tűntek fel, díszesen fara­gott monstrumok. Még ennél is könnyebben megvásároltak asztalosműhelyekben készült ládákat. A városi iparosemberek, a falusi kisnemesek és a tehetős parasztok otthonának legfőbb ékességet, a ládát, az asztalosok által készített bútordarabot, ekkortájt kedvelték meg szélesebb körben. A magyarországi vagy a csehországi arisztokraták már a közép­kor végén követték a divatot, a hagyatékokban feltűnnek az első - itáliai példák nyomán készült - renaissance ládák. A felsorolt újítások arra mutatnak, hogy a gazdálkodás és a fogyasztási szokások változása Keletközép-Európában (ha késve is!) javított a lakosság életminőségén. Emel­kedett az életszínvonal, a föld több lakost tartott el, mint annak előtte. A gazdasági és szociális tényezőktől kikényszerített telepítések felülmúlták a munkaerő teljesítményeit, hiszen az eredményeket jobbára csak természeti okokra visszavezethető népességmozgás határozta meg. A gazdaság kiszabadította az embereket a külvilág öleléséből. A földesúri birtok központjában ott ült a föld ura (mint egy méhkaptárban a király­nő), akinek alattvalói behordták a termést, gondoskodtak róla és magukról, hiszen őt a dolgozók etették, miközben maguk is úgy-ahogy jóllaktak. A méhcsaládban a királynő ­akarva-akaratlan - gondoskodott szaporodásukról, a földesúr környezetében ez ugyan nem volt szokásos, bár volt rá példa. Ennél jóval fontosabb, hogy a földesúri telepítések újrakötötték a gazdaság és a népesedés szociális hálóját. Kis-Lengyelországban például - 1000 táján - egy km 2-en 8-9 ember élt, a 12. szá­zad után majd egy tucat, miként a Cseh-medencében vagy Lausitzban. A gneznói érsek­séghez a 12. században 110 falu tartozott, a 12. század végén 259, és 1374-ben már a hűbérbirtokot alkotva 330 falu és 12 város. Olmütz püspöksége a 12. század végén 82 faluban és 261 tanyán élvezett jövedelmet, majd egy emberöltő múltán, a 13. században pedig mintegy 600 tanyán gazdálkodó paraszt tartotta el földesurát. 29 29 Abel, 1976., Abel, 1986: 5-26., Bácskai, 1965., Borscheid, 1987., Bruns-Weczerka, 1962., Burke, 1983: 69-82., Burke, 1991., Cahnmann, 1966: 155-61., Christaller, 1933., Cipolla, 1967., Clifford-Marcus, 1986., De Vries, 1984., Dollinger, 1964., Fox, 1976., Frölich, 1976., Goetz, 2002., Gringmuth-Dallmer, 1977: 61-77., Gutkas, 1972: 229-45., Gutkind, 1972., Heppner, 1994., Isenmann, 1988., Krekic, 1989., Kühnel, 1966., Kühnel, 1967: 7-36., La Citta, 1959., Lalik, 1960: 101-31., Lalik, 1992., Landesdenkmalamt, 1992., Meckseper, 1982., Maschke, 1964: 306-35., Maschke, 1980., Modzelewski, 1964: 407-89., Oppl, 1992., Pirenne, 1970., Pounds, 1970: 45-81., Rausch, 1982., Ronnas, 1984., Sanders, 1972: 73-92., Schaube, 1897: 248-307., Schubert, 1986: 257-74., Silverman, 1975., Sjoberg, I960., Stromer, 1986: 135-62., Ven, van der, 1972., Wamke, 1977., Wensky, 1980., Wesoly, 1980: 59-117., Wyczanski, 1961: 119-31.

Next

/
Thumbnails
Contents