Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában (Miskolc, 2004)

Az új civilizáció behatol Keletközép-Európába a 9/10-13. században

még keveset kaszáltak. Alig takarmányoztak. A jószág télen veszített súlyából, leromlott, de tavasszal új erőre kapott. Egyelőre mindenfelé a kontinensen ezt az állattartási rendet biztosította csak a gazdálkodás üzemszervezete, a paraszt még mindig az ökológiai fel­tételek függésében élt. A telepített falvak közül sokat úgy építettek fel, hogy a parasztok telkeinek sora egy nagyobb füves térség kerete legyen, a téren a füvet a munkaállatokkal legeltették nyáron át. A tél azonban a nélkülözés évszaka volt embernek, állatnak egya­ránt. A legelőre egy családtag őrizetével hajtották ki a jószágot. Kevés falu határában alakítottak ki az egyes családok tulajdonából naponta összevert, kijáró csorda számára közösen használható legelő-mezőt. (A magyar nyelvben ennek az állapotnak a termino­lógiája német eredetű.) Voltak előőrsök is. A kolostorok földjein a 12. század óta csaknem mindenütt a Karoling-kor óta a délnémet területeken bevált vetésforgót alkalmazták. A szerzetesek többnyire a háromnyomás üzemmódjának szabályai szerint gazdálkodtak. Ebben a rend­szerben a parasztoknak többet kellett dolgozniuk, háromszor szántották a földet, mielőtt bevetették. Erre azonban egyelőre csak a szolgákat lehetett kényszeríteni, ám a majoro­kat igazgatók úgy vélekedtek, hogy megéri, mert fáradozásuk aligha lesz hiábavaló, hiszen több termésre számíthatnak. Az őszi, tavaszi vetésű táblán kívül egy harmadikat vetetlenül hagytak és egész nyáron át állatokkal legeltették. Később másutt, a major szomszédságában kimért telkeken épült falvakban is alkalmazták a rendszert. A határban ugyanis a parasztok földjeit a major parcellái mellett jelölték ki. Végeredményben a nyomásföldek a major szántóterületét kiszélesítve keletkeztek. Csakhogy erre az üzemi szervezetre nem mindenütt volt szükségük, mert még sok fölösleges tartalékföld állt rendelkezésükre. Tulajdonképpen a középkor végéig tartóan akadozva haladt a gazdál­kodás belterjes üzemmódjának szervezése. Csakhogy a gazdálkodás korszakalkotó teljesítménye Keletközép-Európában is el­érte kritikus tömegét. A terményszolgáltatáson és a pénzfizetésen alapuló feudális gaz­daság jelzi, hogy az urak és jobbágyaik egyaránt át akarták rendezni a parasztok munkarendjét. Új korszakot kezdeményeztek a határhasználat történetében. Ahol - uruk kegyes engedélyével - a határt nyomásföldekre osztották a jobbágyok, újraalkották a gazdálkodás kereteit, bevezettek egy merőben új üzemi szervezetet, majd ezekben a falvakban évszázadokon át ebben dolgoztak. A parasztok megnövekedett teljesítménye többletmunkájuk elkerülhetetlen következménye volt. Másfelől azonban az innovációnak a haszna abban rejlett, hogy a két vagy három nyomásban művelt szántóföldeken a mun­kaerőt gazdaságosabban használhatták fel. Egy hipotetikus példát véve alapul, a parasz­tok 300 holdról takarították be a termést és ennek érdekében - kétnyomásos gazdálkodást tartva fenn - 600 holdat szántottak fel, ideális esetben minden parcellát kétszer, tehát 300 + 2 x 300 = 900 holdat. Egy olyan határban azonban, ahol három nyomásban feküdtek a szántóföldek, a 600 holdnyi szántóföldet kétszer megszántva 200 + 200 + 2 x 200 = 800 holdat műveltek meg, de 400-ról takaríthatták be a termést. Ha az összföldterületet vesszük figyelembe, a hozam növekedése mindössze egyhar­madnyi. Itt azonban a parasztok mintegy 100 holdnyi talaj munkát megtakarítottak, 800 holdat szántva fel 900 helyett. Ha azonban (irtásokkal) 75 holdnyi szántóterülettel nö­velték a művelendő földeket, 75 / 3 + 75 / 3 + (az ugarolandó 2 x 75 / 3 = 25 + 25 + 50 = 100 holdnyit kellett megszántaniuk), nyilvánvaló, hogy mennyi munkát takaríthattak meg. Végül is a parasztok 600 holdról 675 holdra növelve a szántás munkaráfordítását, 400 holdról 450 holdra nagyobbították a vetésterületet és ennek eredményeként - aratás­kor - mintegy 50%-os gyarapodást mondhattak magukénak. A belterjes gazdálkodásban foglalkoztatott munkaerőnek napi munkaidejét valamelyest csökkentették, tulajdonkép-

Next

/
Thumbnails
Contents