Veres László: A Bükk hegység hutatelepülései (Miskolc, 2003)

A MEGÉLHETÉS FORRÁSAI

üvegek értékesítésében, illetve az üvegezési munkákat kitanulva az ablakozásban. A bükki üveghuták termékeinek túlnyomó többsége fúvott stílusú közönséges parasztüveg volt, amelyeknek formái, díszítő módjai nemzedékek hosszú során át változatlanok voltak.

1 Ebből a termékek bizonyos időtlensége is következik, s ezért nehéz eldönteni egy-egy tárgyról, hogy az a 18. vagy a 19. században készült. A fúvott stílus jellemző megnyilvánulásaként tekinthetjük azt, hogy a bükki huták termékeinek nagyobb része mindig egyetlen „alkotó" munkájának tekinthető. Az üvegkészítő egyben üvegdíszítő is volt. Amikor az üveg lekerült a fúvópipáról — eltekintve ldsebb utólagos műveletektől —, késztermékként került a hűtőkemencébe, majd raktárakba és később a vásárlókhoz. Az üveg formája volt a tárgy dísze. A bükki mesterek nem tartoztak a szakma kiválóságai közé. Olyan szlovák erdei munkások voltak, akik korábban, mint kisegítő munkások lestek el az üveggyártás ismereteit egy-egy felvidéki üzemben, s ezeket a fogásokat már mint üvegkészítők tökéletesítették és hagyományozták nemzedékről nemzedékre. Mivel soha nem értettek tökéletesen az üvegfúváshoz, a termékek készítésénél szinte mindig formákat igényeltek, amelyben fújták az üveget. A kristálystílusú termékelőállítás, vagyis az üvegek metszéssel, gravírozással történő díszítése csak a 19. század közepe tájától honosodott meg a Bükk hutáiban, s ettől az időszaktól vált jellemzővé az olyan divatos díszítőeljárások alkalmazása is, mint a festés, aranyozás. A bükki huták termékeinek szépsége nem vetélkedhet olyan üzemek produktumaival, mint a zempléni vagy a parádi hutáké, 1 A bükki huták termékeinek részletes bemutatását 1. még Veres L., 1995. 60-73.